Csendben fekszem álmatlan,
szomorúan egyedül ágyamban.
Emlékeim gyötörnek még,
lelkem lángol, szinte ég.

Rám tör egy elfeledett álom,
vissza már hiába vágyom.
Mégis küzdök még érte,
bár tőlem nem ezt kérte.

De mond mégis, hogyan tudnám feledni?
És emléked lelkembe temetni.
Hogyan tudnék szótlanul elmenni,
új ...

Mikor megpillantottam olyan volt, mint egy törékeny virág,
mit megtépett a szél és most segítségért kiállt.
Gyönyörű, csodás oly ritka tünemény,
talán ezért oly sebezhető, törékeny szegény.

Nem hagytad, hogy segíthessem,
ez mi kínozza most lelkem.
Büszke voltál, hogy elmondjad bánatod,
ott sírtál hol senki sem láthatott. ...

Nehéz leírni, hogy mi a szerelem,
nehéz elmondani, hogy mit jelentett nekem.
Benne talán önmagam keresem,
jobbik énemet benne meglelem.

Nehéz leírni miért szeretem,
annyi fájdalom után mit okozott ő nekem,
még mindig csak őt keresem,
megalázva is de őt szeretem.

Nehéz elmondani milyen az a fájdalom,
elment örökre vissza ...

Elment már s elfelejtett rég,
én ki várom vissza még.
Van aki könnyen tovább lép,
ám engem még hív egy álomkép.

Megnyugtató érzés tudni azt, hogy itt vagy velem,
elképzelem hát újra s behunyom szemem.
Virágos mezőkön lépkedünk,
minden pillanatot élvezünk.

Minden percet mit együtt ...

Megnyugtató hangos tücsökciripelés járta át,
azt a meghitt, forró nyári éjszakát.
Hintaágyunkban lágyan ringatóztunk ketten,
feküdtünk kint a virágos kertben.

Ezernyi csillag ragyogott ránk,
mikor először összeért a szánk.
Finoman követtem ajkad vonalát,
testemet heves lüktetés járta át.

Karom gyengéden fonta körbe ...

Árnyaink a múltból üldöznek minket,
bár próbáljuk feledni hibás döntéseinket.
Mégis minden nap visszaköszönnek ránk,
hibáink mely sokszor a mélybe ránt.

Döntések, tettek, hibák és kételyek,
megtévedt elménk bolyongva tévelyeg.
Vannak sorsdöntő pillanatok az életben,
vajon jól döntöttem, ...