\'Belépett az ajtón. Mintha nem is otthon lenne. A ház, mely régen zengett a gyerekek őszinte, gondtalan nevetésétől, most csendes. Az otthon, amelyet egykor átitatott a szeretet melege, most hideg, és fagyos.
Semmi sem maradt. Csak egy kacaj, egy mosoly, néhány vidám nap. Emlékek, melyek az idő ...

Házasélet (1)





Akkoriban történt, mikor még összejárt

a nagycsalád, egyik testvérem meghívott

ebédet elkölteni az otthonukba,

egyik vasárnap. Szörnyű hetem volt, nem túlzok,


pokoli fáradtság szállt meg, nagyon vágytam

egy kis nyugalomra, ...

Megvilágosodás, irtó jó muri,
csak az a kár, hogy zártkörű a buli.
Jogász, tanár, mérnökfeleség,
a Nirvánának nem jó eleség.
Tessék szépen okkultkodni,
ezoterikusan gondolkodni,
meditálni, tűzlégzeni,
a belső poklon átevezni.
Így jön el a nagy pillanat,
eláraszt a most-áradat.
S Isten így szól: \'Nézzél széjjel,
hisz itt ...

Gyermekként oly egyszerűnek tűnt minden,
mostanra elárult mind miben egykor hittem.
Gyermekként tökéletesnek láttam a világot,
akkor még semmi sem ártott, valaki rám vigyázott.

Biztonságos otthonom volt hol boldog lehettem,
de idővel felnőttem és egyszerre mindezt elvesztettem.
Elhagytak azok kiket egykor ...

Reszketek, mint csupasz meztelen fán az utolsó haldokló levél,
ahogyan végső táncát járja felröppen, gyengéden arcomhoz ér.
Kabátomon hirtelen fagyos őszi szél fúj át,
hideg csillagok fénye ragyogja be az éjszakát.

Néma csendjét megzavarja a talpam alatt ropogó jég zaja,
az idei év első latyakos masszába fagyott hava.
Meggémberedett görbe ...

Te most már mással vétkezel,
hajnalban más mellett ébredsz fel,
reggelente mással étkezel,
haza máshová érkezel.

Hibáit másnak nézed el,
érdeklődve mástól kérdezel,
álmaidat mással éred el,
kérdéseidre más valaki felel.

Te most már mással élsz,
bennünk többé nem remélsz,
hiszed, hogy végre révbe érsz,
a ...