Odakint elcsendesül minden, ami él
Lehull az utolsó, fáradt, ősz juharlevél
Megjött a tél, az ég fehér könnyeket sír
A költő tolla is már szomorúbbakat ír

Puha, hideg takaró alatt alszik a föld
Jeges rémálmát alussza minden, ami zöld
A némaság, a homály, a frissesség
Ez mind, miért az én szívem ég

Mozdulatlan kék, nincsenek ...

A Szeretet ölel és simogat,
A Szeretet, mely visszafogja karodat!
A Szeretet vacsorával vár: tudja, éhes vagy;
A Szeretet: amíg csak lát, néz a kapuból utánad.

A Szeretet otthon lakik velünk:
A Szeretet nélkül kietlen puszta volna életünk!
A Szeretet szabad: nem kötheti meg semmi,
A Szeretet mondja: \'Menj, ...

Élte ifjú hajnalában egy piciny méhfiú,
Szállt virágról virágra, szívében szerelmi bú.
Őszi nap harmatos tükrében vált áldozatul,
Virágszirom belsejében éjszakázott szótlanul.

Derengő nap melege olvasztja dermedt tagjaiból,
Fel-felébred gémberedve álmaiból.
Szárnya rezzen ébredezve,
Lábra szökken egyre-egyre.

Terhét ...

Távol sűrű ködfellegek,
Közte szarvas szánja csenget.
Rajta ül a Télapó,
Hullik reá fehér hó!

Puttonyában száz ajándék,
S a csodás, bájos tündérmesék!
Kis cipőcskét minden gyerek
Kibokszolva ablakba tett.

Megáll, kiszáll szánkójából,
Megérkezett Jégországból!
Mosolyog az ablakokra
Csomagokat ...

Van egy hely hol csak az álmok élnek,
hol a szemeidben könnycseppek égnek,
hová társaival csupán meghalni térnek,
a szeretet, a vágy, a szerelem, a lélek.

Ez a hely amit mi otthonnak nevezünk,
nem nyújt már békét oltalmat nekünk.
Útra kelünk hát s csak megyünk csak megyünk,
vissza hogyan térjünk, mi ...

Emlékszel még? Az őszi sétáink hangulatát,
idézik most a fák, megsárgultak a napok,
fagyos szél rendezi át a táj napi arculatát,
színes levelek takarják be, mint a papírlapok,

Fiunk asztalán káoszból kirajzolódó rendben,
mindennapi szétszórtságunk tökéletes násza,
nekünk már megszokott zsibongó csendben,
ez mind a miénk, lelkünk ...