1943. január 12. –e hajnalban…

Figyelő tekintetek, fárad arcok, guvadt szemek,
A túloldalon távcsövekben, minket úgy figyelnek!
Lehet, hogy már elvesztünk, halál, valahol köztetek…

A jeges hajnalok köd-gomolyában reszket még a reggel,
Te meg csak ülsz hókupacon és bambulsz, sehová... merengel.
De ha meghallod az első aknarobbanást… fel ...

Pislákoló kicsi fények árnyjátékát nézem,
Az arcod vonásait szeretettel felidézem,
Lefolynak a gyertyák és elfogynak az életek,
A kis gyertyafüst száll, de fájdalmaink élesek.

A gyertyák is majd csonkig égnek
Szívemben fájnak az emlékek.
Téged már nem hív a létnek szép szava,
Befogadott az ég csillagos tava.

Az ősi hitű gyertyaláng ...

Másnak főttek a vad pörköltök…

Nem voltam én, mindig csak hátsó sori hajtó…
Így aztán nálam, üres maradt a szakajtó.
Ott a vadászok mindig csak nagyvadra lőttek,
Vad pörköltök az üstben mindig nekik főttek.

Nem voltam kapzsi,
Sem rámenős sohasem.
Mindig sorvégén álltam….

Távol állt tőlem:
Mohóság, ...

A besűrűsödött csöndem, magába szigetelten-halkan vinnyog,
Körben zajokat magába szívja, azoktól meg hangosan pityog…
A besűrűsödött csöndem, magába szigetelten-halkan vinnyog.

Csend van: szerelem,
Szemed fényét szeretem,
Szívedbe írom csendem, velem.
*

Az öregségben az ember, már nem is ordibál, tán' nincsen kivel,
Meg nem is ...

Ez már a végső találka?

Reggel, egy teljesen másik napra ébredtem,
Még nem tudom, a reményem is itt van velem?
Reggel, egy teljesen másik napra ébredtem.

Ez másmilyen volt mint a többi reggel...
Szívemben Ámor nyílheggyel...
*
Virrad már a holnap,
Kimarad a reggel,
Bámulod a holdat
Becsukott szemekkel.
*

Érzem, a tegnapi vágyaim ...

Öregségemről… ez most vízióm?

Hmm… lehet, hogy őrült vagyok, mert öregen is reménykedek?
És még, ezt is titokban teszem, mint a kicsi gyermekek?

A
Remény
Állandó.
Vagy te idős,
Vagy apró gyermek.

Nem
Merem
Reményem
Felfedni. Még
Őrültnek hisznek!
*
Miért nem akarom észrevenni, hogy a halál már itt ...