Van egy világ a lelkemben,
s ez nem színjátszó
verselés.
Csupa gyönyör,
csupa fájdalom,
kósza vágyak,
égig nyúlt imák,
földi élet édenjében
remegő
törékeny
varázsvilág.

Fölöttem egy csillag
tündököl,
titoktáncát járja
szívem,
maszktalan arcom
az ég felé tartom,
s a néma ajkú ...

És hivatalt vállaljak én is?
Már mint én, ugy-é? - hivatalt?
Szép, gyönyörű valóban a terv,
S nem utolsó a gondolat.
Egy kevés munka, s azért a
Szerelmes arcu huszasok
Halk csöpögése, csurogása...
Nagyon fölséges szép dolog.

S talán ideje volna is már
Hogy meggondoljam magamat?
Hadd lám csak ...

Istennek hála, megvolt az ebéd;
Meg is kötözködénk, s most mit tegyünk?
Pipára gyujtunk persze, azután
A szőlőhegyre kilépegetünk.
Ottan pedig kis hajlékod alatt
Oly édesen esik hörpenteni,
És a magyarnak hörpentés után,
Még édesebb talán - felejteni.

Kész a pohár bor; szokás szerint
Elöljáróban háromszor iszunk;
Meg is ...

\'Szívem küldöm...\'- így kezdte Ady,
A mondandóját, mit elmondani
Kívánt a kedves társaságnak,
Kiket szeretett, a munkásságnak...
Hát, ti?Billentyű-billegetők,
Szó-zsonglőrök, szó-szeretők,
Ti hogy' vagytok az élettel?
És hogy vagytok a szeretettel?
Ugye ti...persze, szerettek élni,
Csupa szépet és jót ...

Hasztalan van olvasásom,
Nyugtot nem lelek;
Munkátlan toll áll előttem
S puszta levelek.

Minden szónak kezdetében
Szép neved ragyog;
Ott van minden kis vonásnál
S rám felmosolyog.

Zaj, tolongás nem segíthet:
Képed benne van;
A magány sem: képed ott is
Üldöz úntalan.

Ah nem tudlak ...

1

Bors, hogy munkáját jól adta ki, szerte dicsekszik.
Szemtelen! aki lopott, rejteni szokta javát.

2

Aki lop, annak lesz: Bors azt hiszi, s űzi vitézűl,
Munkát lop, s címűl írja elejbe nevét,
Ami csak annyit tesz, magyaros tisztára kimondva:
\'Én vagyok a tolvaj, jöszte nyakamra, kötél.\'

3 ...