Barátom Sándor sikertelen,
botlábú focista középcsatárként
hagyta itt a jó földi létet
és a mennyország főbejáratán kér

bebocsátást. Hirtelenjében
megjelenik előtte fehér hajú
Szent Péter s így szól: - Elregéled
fiam, hogyan találtad meg a kaput?

Kertek. Hangok. A dőlő ég alatt
virágláng néz felém, majd átszalad
túloldalra. Szökkenő levelek.
Jegenye sóhajt: menne, s nem lehet.

Szobrocska gyík mozdulatlan szeme
kis csend-tükör. Időt elrejtene,
de múlt fényekből felépül a híd,
s viráglángot volt kertből ...

Reggel a sötét felhők esőt hoztak.
A villámok ritmuskíséretet adtak.
Bogár kutyus a házunkba menekült
és távozott, amikor a vihar elült.

Délelőtt az égbolt kiderült,
s a napfény a tájon szétterült.
Újra meleg lett, mint volt korábban.
Versem írom egy kert hűvös zugában.

Ez a nap is éppen olyan, mint ...

Szól a remek muzsika a kertben
az alkony diszkrét bűvöletében.
Dallamok szárnyán járjuk a világot,
élvezzük az elbűvölő dallamcsokrot.

Lelkünk utazik, míg mi itt ülünk a kertben
fák és növények buja zöldjétől körülvetten.
Az andalító muzsika álomhajóján
előttünk, ...

Néztem, mint int a
hinta-palinta
versemnek át,

s fű ült a szélre,
táltosán kérte
volt nyár-magát.

Lengett a kék táj,
ingott a légvár,
miként előbb,

zászlót kibontott,
s hozták a gondot
a kérkedők!

Varázs viháncolt,
de szívre rászólt
kérdés, komoly:

- A vágyott ország,
mely nem bolondság,
hol ...

Óh, milyen szép a vi lág!
De szép vagy, kis hóvirág!
Kinn még a tél hidege dúl,
de már a meleg szobából

látva téged, a tavasz reménye
ébred az arra vágyó szívünkben.
Szerény, kedves lényeddel azt jelzed,
hogy a télnek már végre befellegzett!

Amint virágaid szépen, csendben lehullnak,
átadod a helyed a kéklő ibolyáknak!
s akkor ...