Furcsa és kétes szó,
nem tudni mi rejlik benne,
mégis keresed mi a jó
és ha megleled mindent meghazudtolsz.

Töröd a fejed azon,hogy mi ez,
de nem tudod mire lelsz,
mert kutatod szüntelen,
de válasz sosincsen.

Ülsz magányosan az ablakban,
a csillagok fénye rád ragyog
és a végtelen távolságban
keresed a ...

Körbevesz a néma csend, betakar a sötétség,
Sóhajtásom izzó lyukat éget a szoba csendjébe.
Lelkem szánalmas haldoklásához, borostyánút vezet,
Mit a pofára esések fáradhatatlan munkásai,
Fektettek le az élet hosszú és hideg során.

Még érzem azt az illatot, ami orrom mélyére égett,
És látom azt a képet, mit agyam délibábként vetít ...

Három napja alig alszom, az ágyam is csak megvet.
A párnám gyűlöl, a paplan nem melegít, eltemet.
Kusza gondolatok cikáznak fejemben,
Úgy érzem magam mintha állnék egy veremben.
Ez a pár sor egy ásó, s én ezzel a sírom megástam,
Ha belém rúgott az élet én mindig felálltam.

Nem értenek már meg engem az emberek,
Nincs mivel felállni tehát ...

Beköszöntött a tavasz méla lágy illattal,
Temérdek virággal és a kertekben méhrajjaj.
Újra elindul az élet a földön,
A tavasz darabjaiból a versem költöm.

Érzem még a hajnalok hűvös hivását.
Látom az alkonyt mi a tél hajába kapaszkodik.
S érzem a nap minden sugarát mi a hideget elűzi.
Hallom a ...

Ma elhagytam magam
és sírok, mert Te
bennem éltél, velem
lélegeztél. És
most érintenélek,
már el nem érlek,
pedig kértelek, hogy
vigyázz rám, mert Én
a Te szerelmedben
elveszek. És ma
elhagytam magam és
sírok, mert bennem
éltél, velem vesztél.

A metszőolló csattan,
a sok kis ág roppan.
A kert sarkában
nagy-nagy szorgalomban

kertész dolgozik nyugalomban.
Munkáját végzi gondolkodva.
A termést látja már gondolatban,
minden, még alvóm nyugvó fában.

A Nap kisüt az égen.
A felhők elmentek ...