A hold-fésülte szürke csendben
néma imám: elmélkedem.
Csak faliórám ketyegése
jelez e sápadt éjjelen.

Jelzi a tékozolt időmet,
pazarló percet és napot,
mindent, mit hasztalan töltöttem,
életet, évet, hónapot.

Sajog a test, sajog a lélek,
de szívemből ének fakad.
Holdfény kopogtat ...

Előttem az érett szőlő szép fürtje,
az idei év munkájának eredménye
a szeszélyes időjárás ellenére.
Rám mosolyog minden egyes szeme.

Ropogós, finom és zamatos,
szép zöldeskék és kívánatos.
A napfény rajta táncot rop,
bogyója a számban ropog.

Bacchus, Diogenész!
Nem ebből lesz számotokra ital!
Ínyem, gyomrom telik ...

A csalódás megerősíti tested
s lelked szemeit felnyitja
hisz nincs minden ahogy akarjuk
s hogy mért kapjuk?
az az élet titka.

De csalódni tudni kell
hogy rátalálj a hibákra
s ne feledd mi történt
hogy ne ess újra hibába.

nekem ezt jelenti a csalódás
hisz sok mindenben ...

Ti jelentitek nekem az életet
mint csillagoknak a holdat
s mint napnak a kék eget.
Ti rejtitek előlem az ezernyi csalódást
melyet a szív nem érthet
s a szó nem formál.
Ti vagytok kik sebeimet szavak nélkül gyógyítják.
a fájdalmat enyhítik
a lelkemet nyugtatják.
Ti vagytok a fény s a sötétség ...

Heverek a hóban
száll egy gondolat...
vagy jelentékeny ösztön,
puszta indulat?

Csattan hát az ostor
és igába hajtja,
mit állat velőm megterem
emberré faragja.

Száll a szó és puffan,
mint könyv, ha földre hull
elmém szolgasorba
az ész alá szorul,

s növekszik csak egyre
a ...

Nincs rosszabb érzés a fájdalomnál.
Inkább az egész életet átdalolnám,
Csak ne éreznék ilyet ismét- újra,
Mely a szívemet sanyarúan kicsavarja.
Mintha szikét döftek volna belém!
A fájdalom mindenkit elér,
Akármennyire menekülsz, neki nem elég.
Ő széttipor minden boldogságot,
Helyére hoz sok szomorúságot.
El kell fogadni ő a ...