Márt csak a háta látszik a távoli homályban,
Némán süpped ő el a hatalmas tájban.
S ki ez az ember ki így él? S nem tudsz róla semmit!
Őaz ki kirekesztve élt mert megölte saját vérét.

Ahogy a holdat a nap öli meg minden reggel,
S mindent az izzó vérvörös égbolton rejt el.
Káin is megölte Ábelt puszta két kezével.
Nem számolt ő ...

Csabám, kicsi fiacskám, ha látod a napot,
Mindig ez legyen az első gondolatod,
Nehéz életünkben a legjobb az Isten,
Ugyanegy napjával ragyog rád, s rám itt benn.

Hozzánk is beszökik a magas háztetőn,
Bár rövid ideig, akkor van delelőn,
Ugyanez a nap küld nekem reménysugarat.
Mely neked ígér játékos ...

Felfognom ezt hogyan sikerülne?
Vakmerő következtetésre
Jutottam, irányítanak minket.

Kiismeretlen lény az ember,
Befolyásolni könnyen lehet.
Közben Istenről bármit elhisznek.

Szabad akaratban reménykedünk,
Bár mégsem eszerint cselekszünk,
A tömeg parancsának engedünk.

Hamis prófétáknak ...

Szürkeséget bocsátott ránk
Jó Atyánk, hogy ráébredjünk
Hiányosságunkra éltünk során.

Mindenki üresen születik,
Megfosztva a rőt mélységtől,
Mely elvezet a magasságig.

Megkaptuk, ami nekünk jár.
Az egész földkerekségnek
Elkerülhetetlen a halál.

Akár a rút varjú, úgy kárál
Az elégedetlen ...

Szerelmed csapong, mint madárdal a zord, mostoha viharban,
Mikor szívemet elcsábítottad, nem gondoltad komolyan.
Kérted, - ígértem, megtartottam, - hogy én, nem hagylak soha el.
És te, a sarokba vetsz, mint gyermek a megunt játékszert.

Ha majd kedved tartja, újra előveszel s játszol velem.
Légy hozzám kegyes, hogy szívednek sokáig kedves ...

Mindegy, hogy búzaszem,
Vagy a tölgyfa makkja:
A sorstól az esélyt ugyanúgy
Megkapja.
Ha a földbe kerül,
S körülmények alakulása
Nem kedvezőtlen
Lényegi változásra,
Az élet elindul
A nagy utazásra!
S minő út ez:
A valami,
Ami majdnem semmi,
Csak mag -
Kibontja magát
A nemlét peremén,
S amivé lesz: a ...