Olyan érzések törnek fel bennem,
Amelyek megrémítenek engem.
Senki iránt sem volt ily érzésem,
Miszerint nem lehet más, mint szerelem.
Ajkamon érzem csókjának ízét,
El nem felejtem bájos kék szemét.
Csak álltunk ott, a város közepén,
Zuhogó esőben egy park szélén.
Ajkunk összeér, homlokunk koccan,
Tudom, ez a varázs nem ...
Amelyek megrémítenek engem.
Senki iránt sem volt ily érzésem,
Miszerint nem lehet más, mint szerelem.
Ajkamon érzem csókjának ízét,
El nem felejtem bájos kék szemét.
Csak álltunk ott, a város közepén,
Zuhogó esőben egy park szélén.
Ajkunk összeér, homlokunk koccan,
Tudom, ez a varázs nem ...
Olvasták: 853
Az Ön versének a helye...
Vágyódom a szépre, mely elkábít,
S a szerelemre, mely meghódít?
Kérdések hada mikre gondolok,
E kérdésekre választ nem kapok.
Kevés az idő, elszáll az élet,
Úgy fáj, hogy nem lehetek véled.
Temetésed napján a sírodnál,
Család, barátok állnak fejfádnál.
Az élet e földön már mit sem ér,
Ha nincs egy hű barát, ...
S a szerelemre, mely meghódít?
Kérdések hada mikre gondolok,
E kérdésekre választ nem kapok.
Kevés az idő, elszáll az élet,
Úgy fáj, hogy nem lehetek véled.
Temetésed napján a sírodnál,
Család, barátok állnak fejfádnál.
Az élet e földön már mit sem ér,
Ha nincs egy hű barát, ...
Olvasták: 537
Béke,
Siralmas, sivár, sötét a nap,
nem látni értelmét, mi a holnap.
Sikolt a világ, valamit vár,
ó, Immánuel, jöjj már!
Bűn, s mocsok, fertelmes forgatag,
mindent körbevesz, eredben folyhat.
Szenved az igaz, nincs igazság,
ó, Immánuel, a világ vár rád.
Felkel a fény, távol, keleten,
fénye átragyog az ismeretlenen.
Eljött a ...
nem látni értelmét, mi a holnap.
Sikolt a világ, valamit vár,
ó, Immánuel, jöjj már!
Bűn, s mocsok, fertelmes forgatag,
mindent körbevesz, eredben folyhat.
Szenved az igaz, nincs igazság,
ó, Immánuel, a világ vár rád.
Felkel a fény, távol, keleten,
fénye átragyog az ismeretlenen.
Eljött a ...
Olvasták: 891
Hajnalpír
Arcomon zenél
a hajnalpír,
ablakom tavaszi
föld illatával
hízelegve hív,
tágul a tüdő,
pezsdül a vér,
lépteim alatt
kibuggyan
a hajnali fény.
Napistennek
fejet hajt a
sárga turbánt áhító
napraforgó sereg,
földöntúli érzésekkel
turbékol a ...
Arcomon zenél
a hajnalpír,
ablakom tavaszi
föld illatával
hízelegve hív,
tágul a tüdő,
pezsdül a vér,
lépteim alatt
kibuggyan
a hajnali fény.
Napistennek
fejet hajt a
sárga turbánt áhító
napraforgó sereg,
földöntúli érzésekkel
turbékol a ...
Olvasták: 448
Az ember mint egy gép úgy mozog,
Bár nem mutatja, belül zokog.
Nincs ember, mely tűri e munkát,
Halálért vív, tűzön vizen át.
Mint a gépek csak hajt előre,
Így ez lesz pokolra vivője.
Az ember él! Hidd csak magadról,
Hit nem lesz monoton hajszából.
Egy lebegő rém keringett felettem,
Melynek kezéből egy titkot ...
Bár nem mutatja, belül zokog.
Nincs ember, mely tűri e munkát,
Halálért vív, tűzön vizen át.
Mint a gépek csak hajt előre,
Így ez lesz pokolra vivője.
Az ember él! Hidd csak magadról,
Hit nem lesz monoton hajszából.
Egy lebegő rém keringett felettem,
Melynek kezéből egy titkot ...
Olvasták: 466
Élet,
Élnek a világban emberek,
Kikkel én beszélni nem merek.
Azok a titokzatos lények,
Kik lehet, a lényemtől félnek.
Nagy szavak ezek egy gyerektől,
Kit az élet lelkileg gyötör.
Nem fáj ez, mert megvan mindene,
Lelke mégis búval van tele.
Erős szíve könnyet nem hullat,
Esze e világon jól mulat,
Viszont szíve sajnos ...
Kikkel én beszélni nem merek.
Azok a titokzatos lények,
Kik lehet, a lényemtől félnek.
Nagy szavak ezek egy gyerektől,
Kit az élet lelkileg gyötör.
Nem fáj ez, mert megvan mindene,
Lelke mégis búval van tele.
Erős szíve könnyet nem hullat,
Esze e világon jól mulat,
Viszont szíve sajnos ...
Olvasták: 460
Élet,

