Büszke Magyar Népünk,
pisztolyt fog fejéhez,
majd előbb lő,
és csak aztán kérdez.
Kérdés nélkül veti
önmagát a mélybe,
mert úgy érzi elvérzik,
pedig nincs is megsértve.
Bánatában küldi
hát hajóját fenékre,
s ősi népét űzi
vele Nagy regékbe:
A Magyar volt,
az ősi minta nép,
ki inkább előbb elveszik,
s ...

Ismerős az érzés,
én mégis tűröm,
démonaimat
messze űzöm.

Ismerős az érzés,
hogy meghalni kéne,
de száradjon kezemre
kedvesemnek vére?

Meghalni kéne,
de így nem lehet.
Megölni őt?
Egy ártatlan gyermeket?

Gyilkolni kéne,
vérben ázni!
Ha szemembe ...

Száll a füst, parányi tüzek égnek,
Ma tűnik csak a temető szépnek.
E napon, mikor árvák oda lépnek,
Hol szüleiktől búcsúztak el végleg

Mikor anyák szíve egy hatalmasat roppan,
Mert kicsikéjük szíve már soha sem dobban.
Testévek, rokonok, régi cimborák,
Hozzátok is eljött oly sok jó barát.

\'Bárcsak itt lennél!\' ...

Megsárgult kép lóg a falon
Könnycsepp fut le arcodon
Nem vagy már fiatal se vagány
Szívedbe mart a vasfogú magány!

Ott állsz a tömegben, egyedül
Ellopták álmaid észrevétlenül
Nézed az emberek seregét
Egynek se tudod a nevét!

Bensődben dúló, örök háború
Fekete álarc mögé bújt gyanú
Nincstelen valóság romlott ...

Egy éjjen a kertben imádkozott, gyötrődött
S Júdás egy csókkal árulá el Őt.
Úgy törtek rá, mint egy latorra...
„Ez az Ő órájuk, a sötétségnek hatalma!”

Kajafás főpap elé vezették,
A szolgák leköpték, megverték
A halálra, méltónak ítélték,
Pilátus palotájába kísérték.

Bűne, hogy mindenkit szeretett!
Egy ...

Mint egy monoton ismétlődő,
Váltakozás az útvesztőből.
Egyik napos, másik borús nap,
De az ég bármikor beborulhat.

Egyszer napsütéses sárga,
Máskor barna sárba
Lépek mikor az ég könnye
Szakadni kezd könnyen.

Mikor az emlékek csak jönnek,
Taszigálva tovább lökdösnek.
De néha mégis visszanézek,
Egy régi régi ...