Nyughatatlan

Egy forró augusztusi délután volt, megérintett a természet csendje,
nyugodt kis kertvárosi hétköznapjaink megszokott rendje.
A városból kivezető úton sétálgattam magamban,
kósza gondolataimat próbáltam formába önteni szavakban.

Mikor megpillantottam, az út túloldalán állt talpig ...

A halál előszobája

Nem értettem, hogy vagy képes nevetni tudni,
a fájdalmad elől messzire futni,
nem értettem, hogy vagy képes a gyermekeiddel játszani,
halálának fájdalma téged nem tud bántani.

Nekem megfertőzte gondolataimat látni,
gyógyulását reménykedve hiába várni.
Vaságyban kínok közt ...

Csendesen

A megfáradt szavak most pihenni térnek,
lágyan, csenden amint lelkemhez érnek.
Fáradt gondolataim sebeiből nem vérzek,
nem bánthattok többé bánatot nem érzek.
Kínzó ármányaid lelkembe nem tépnek,
elmém tisztaságát megtartom ily épnek,
átadom lassan a körül ölelő halk szépnek.

Csendben bólogatnak a fák viharos ...

Tél

Szűnni nem akaró fagyos szél kósza pelyheket hint,
leesett az első hó tél van már megint.
Zimankós ködfátyolba burkolózva érkezik a hajnal,
néha néha gyéren előtörő napsugarak küzdenek a faggyal.

Fagyos zord ablakokon áttetsző apró jégvirágok nyílnak,
melyekre a környékbeli gyerekek ...