Képzeld el milyen érzés lehetett,
tizenöt év kómából fel ébredni...
Mindenki akit valaha szeretett,
elhunyt már vagy nem érdekli.

Sorsod nem számít már nekik,
fájdalmaddal egyedül maradtál,
lelked a bánat démona elé vetik,
hol lassan két részre szakadtál.

Feleséged elhagyott nagyon régen,
gyermeked az egyetlen ki ...

Ez volt! A többi csak képzelet szülötte!
Igaz \'kis virág\'? - Csak álmodtam a két évet!
Gyötrődtem, mint papír, melyet összegyűrtek!
Te voltál a tinta, mellyel fontos iratot rám írtak,
A sors volt a paca, mely miatt a szemétbe dobtak!
Oda dobtak megint, mint két éve,
Oda kerültem, de akkor kimásztam belőle.
Újra papír lettem, szép ...

Kimaradtam...


Vasárnap, egy teliholdas éjszaka
vidáman, fütyörészve értem haza,
megjutalmaztam magam egy lokálban
néhány finom koktéllal. - Hol ...

Itt hagytál kedves Bátyám búcsú nélkül,
Még egy utolsó szót sem hagytál emlékül.
Sajnos nem voltunk soha jó testvérek,
Azt sem vártad meg, hogy bocsánatot kérjek.

Bocsánatot kértem volna, azért mit nem követtem el,
De Te nem küzdöttél meg a betegségeddel.
Nem ismerted meg soha az unoká

Olvasták: 961

Búcsúzás,