Világvége után...

Álmodtam egy helyről hol az álmaink múlnak,
hol nincs jelentősége már a múltnak.
Ahol mindig fagyos szelek fújnak,
hol a fák levelei örökre lehullnak.

Sűrű koszorúval fedik be az utat,
elfedik lépteim, mely visszafelé mutat.
Itt ragadtam hol az idő végtelen,
rabságba kerültem eme helyen, eltévedtem.

Holt ...

Káprázatból merített világ árnyéka
s midőn gigászok harca zendül
röpke múltam szép hagyatéka
majdan mi volt,halkan csendül...

Volt hegyek csúcsán roskatag
Messze hangzó kiáltás
Álomba illő nagy forgatag
Talán még is van folytatás

És leszáll a képzelet világa
Kik féltve mind szerettek
halandóként fogom kezem ...

Én, én vagyok


Nem tagadom, vannak bizonyos
problémáim az élettel,
de imádok élni, azt is tudom
jól, annál jobbat, mint élni - ezzel

persze nem mondok újat - eddig
nem találtak ki. Nincs titkom,
sohasem utánoztam trendi
eszményképeket, mivelhogy ...

~ Emlékezzetek arra ki itt járt egykoron,
nekem jutott a feladat én leszek ki elmondom,
ki is volt ő eme gyönyörű őzikeléptű leány,
kit útján nem kísért más csak a magány.

Egyedül érkezett ő erre a helyre,
tán azért, hogy múltját feledje.
Láthatóan menekült hosszú útján megfáradt testén,
összegyűlt piszkot lemosni állt meg ...

Képzeld el milyen érzés lehetett,
tizenöt év kómából fel ébredni...
Mindenki akit valaha szeretett,
elhunyt már vagy nem érdekli.

Sorsod nem számít már nekik,
fájdalmaddal egyedül maradtál,
lelked a bánat démona elé vetik,
hol lassan két részre szakadtál.

Feleséged elhagyott nagyon régen,
gyermeked az egyetlen ki ...

Ez volt! A többi csak képzelet szülötte!
Igaz \'kis virág\'? - Csak álmodtam a két évet!
Gyötrődtem, mint papír, melyet összegyűrtek!
Te voltál a tinta, mellyel fontos iratot rám írtak,
A sors volt a paca, mely miatt a szemétbe dobtak!
Oda dobtak megint, mint két éve,
Oda kerültem, de akkor kimásztam belőle.
Újra papír lettem, szép ...