Mikor megismertelek, csak üdvözöltél,
Akkor nagyon kevés volt, mit velem közöltél.
Én szinte ügyet sem vetettem Rád,
Nem tudtam, hogy több leszel, mint barát.

Ahogyan teltek a napok, s az éjek,
Egyre világosabbá váltak előttem a tények.
Tudatosulni kezdett bennem létezésed,
S megragadott engem az őszinteséged.

Csak barátkozni ...

A fényhozó

~ A százéves háború idején,
Domrémy kicsiny falujában,
a sötét 1400-as évek elején,
egy kicsiny ház kapujában.

Hol parasztlányként meglátta,
ezt a rideg, kegyetlen világot,
ki életében a fény útját járta,
szerte szórva a reményvirágot.

Sűrűn szitáló hóesésben érkezett,
farkasordító hideg ...

Tiszta lappal

Tudod soha nem voltam vallásos ember,
tán az isten ezért súlyt, ezért ver.
Soha nem mutattam ki érzéseim,
nem tettem fel senkinek kínzó kérdéseim.

Soha nem mondtam el még imát,
csak ott sírtam, hol senki sem lát.
De most nézd! Mégis fohászkodom...
Lelked békéjéért, boldogságodért imádkozom.

Kérem istent ...

Plátói szerelem

Vajon mit élhetett át? Ki nem ízlelhette meg soha a boldogság csókját,
Ki nem mondhatta el soha féltve őrzött bókját.
Ki nem érinthette soha szerelmét,
távolról csodálta csak imádott kedvesét.

Ki nélküle élni nem bírt, ám halni nem mert,
ki sok száz levelet írt, neki kiért szíve oly hevesen vert.
Ki távolról ...

Világvége után...

Álmodtam egy helyről hol az álmaink múlnak,
hol nincs jelentősége már a múltnak.
Ahol mindig fagyos szelek fújnak,
hol a fák levelei örökre lehullnak.

Sűrű koszorúval fedik be az utat,
elfedik lépteim, mely visszafelé mutat.
Itt ragadtam hol az idő végtelen,
rabságba kerültem eme helyen, eltévedtem.

Holt ...

Káprázatból merített világ árnyéka
s midőn gigászok harca zendül
röpke múltam szép hagyatéka
majdan mi volt,halkan csendül...

Volt hegyek csúcsán roskatag
Messze hangzó kiáltás
Álomba illő nagy forgatag
Talán még is van folytatás

És leszáll a képzelet világa
Kik féltve mind szerettek
halandóként fogom kezem ...