Fekszem hanyatt a föld sötétzöld szőnyegén,
És merengve nézem a sötétkék eget;
Száll reám aranyos, ezüstös csillagfény
És koszorú gyanánt övezi fejemet.
Megfürösztém lelkem e sugárözönben,
Lemosott magáról minden földi szennyet,
S most ujjászületve a magasba röppen,
S keresi a mennyet;

Alszik az egész föld; mély és csendes ...

Gondüző borocska mellett
Vígan illan életem;
Gondüző borocska mellett,
Sors, hatalmad nevetem.

És mit ámultok? ha mondom,
Hogy csak a bor istene,
Akit én imádok, aki
E kebelnek mindene.

És a bor vidám hevében
Füttyentek rád, zord világ!
Szívemet hol annyi kínnak
Skorpiói szaggaták.

Bor tanítja ...

Magyarok királya
András, a harmadik
Szörnyü álmot látott:
Nemzete haldoklik.
Nyolc-tiz felé szakad,
Elfajzik a sarja,
Egyik a másiknak
A szemét kimarja.
Ország: csak maradék,
Amit koncnak hagytak
Idegen érdekek,
Idegen hatalmak.
Aztán felriadva
Álmából a király
Testőrséget ...

Esküszegte lyánka! emlékezzél
Arra, amidőn: \'Ah meg ne vessél\',
Igy imádva téged kértelek;
\'Légy kegyelmes én irántam, s szíved
Add nekem, ki csak tenéked híved
Voltam, és leszek, míg létezek.\'

Akkoron kérő keblemre dűlve,
S a szerelm' tüzétől fölhevűlve,
Ezt rebegték csalfa ajkaid:
\'Hő szivem tiéd csak, drága ...

Kárpátoknak dús ölén
Boldog Árpád népe
Imádkozzál Istenedhez,
Tekints fel az égre!

Becsüld meg hát himnuszod,
S Kölcsey emlékét!
Kincsként őrizd lelkedben
Magyarságunk létét!

Nem terem a világban
Magyar mint gyom, vadon.
Csak Istenünk által művelt,
Felszántott ugaron!

Feltöri a magyar ugart,
Angyali ...

Márciusnak nemzedéke,
legyen áldott az emléke!
Leborulva áldjuk őket,
az ifjan sírba kerülőket!

Könnyes imát mondjunk értük,
értünk ontották a vérük!
Hogy utókoruk legyen szabad,
értünk viseltek ők hadat.

Harcoltak ők a hazáért,
Istenért és szabadságért.
Szóljon értük most az imánk,
mely a mennybe értük ...