Egyszer egy napon, amikor
Utolsó utamra indulok,
Te legyél ki reám vigyáz,
Amint a végső percben álmodom.
Nem akarom, hogy sírj
Árva kihűlő szívemen
Zárt könnypilláim felett.
Időm lejárt, önként megyek,
Ahogy elterveztem, már régen.

(akrosztichon)

Az erdőben kószáltam, Ivett!
Madárdalos csendben, ó, mi lett!
Vágy öntött… izzadtam,
Tán’ hergeltem magam?
Majdhogynem elájultam! Ivett…

Ültem egy kidőlt fának törzsén,
Lábam támasztékon, kis rőzsén.
Közben, eszem rajtad,
Mikor fagyit faltad…
Ha itt ülnél velem, fa törzsén…

Erdőben ...

Árnyék fekszik, alattomosan a fa tövében,
Jól lehűsölnék, ha lehetne, ebédidőben.
De mily’ gonosz a Nap velem, odébb ment az égen
És mire feleszmélek, árnyék, már nincsen régen.

Vecsés, 2002. szeptember 21. – Kustra Ferenc

Bemondták, hogy itt a dér, lassan tán', meg is jön,
Már vastag az avar és nagyon remeg, félőn…
Bemondták, hogy itt a dér, lassan tán', meg is jön.

Levéltelen ágak között, gátlástalan, törtető lesz a fény,
Arra, hogy lesz még idén kellemes meleg is, kevés a remény…
Levéltelen ágak között, gátlástalan, törtető lesz a fény.

Érzem az ...

Megint eltelt egy év és ünnepelünk,
Várakoztunk hosszan és öregedtünk,
Megint eltelt egy év és ünnepelünk.

Advent van először, gyertyák a szimbólumok,
Meggyújtjuk őket vasárnap... meg imádkozok,
Advent van először, gyertyák a szimbólumok.

Ma, várom magam,
Hogy este hazaérjek.
Advent elsőre...
Gyújtjuk az első ...

Úgy látom, ősz van…

A szokásos, áttetsző reggeli ködben, ősz van!
Komor és zord látvány,,, látótávolság, alig van.
A ködpászmák között, fejünk fölött egy repülő,
Ami rögtön láthatatlan lesz… tovarepülő.
*
Ködös reggelben
Köd majd’ hegyet is fedi.
Köd ül völgyekben.
*
Ködös

Olvasták: 276

Aggódás,