Megváltozom, ígérem;
Hogy minden másképp legyen
Hát még milyen jó lesz;
Ha önmagam olyat tesz
Amint fölveszem jó meleg kabátom;
A gyerekeket az utcán éhezni, látom
S elhaladok mellettük simán;
Csak sajnálom őket, komám
Nincs, mit enniük ebben a rossz időben;
Ha tudnám, nem ...
Olvasták: 587
Élet,
Az Ön versének a helye...
Tücsök cirip, madár fütty;
Virág lesz majd a rügy
Fáknak zöldje kinő;
Csokrot kap, aki nő
Hajlik a csupasz fa ága;
Kinő lassan szép virága
Rózsaszín, sárga, kék;
Az áprilisi virág, s ég
Igaz, most elmúló március;
A rossz idő miatt nem dús
Madárka a hidegbe ...
Olvasták: 512
S lőn két leány Bethániában –
mindkettő igen jámbor lélek:
Az egyik szorgos sürgő-forgós,
a másik hallgatag mélységes.
Midőn az Úr házukba térve
helyet foglalva ott lepihent,
Látta amint az egyik tüstént
az Ő szolgálatára siet.
A másik lányka lábaihoz
ülve figyelmesen ...
Olvasták: 793
Sárga iriggyel nézem a vitrint,
takarja belülről a pára,
két szűz szerelmes szerelme
él hűvös márványba zárva.
Jeges-hideg ajkak csókja,
éppolyan forró még,
mint amilyen volt,
négy ezer évvel elébb.
Szeretni örökké; álom,
mégis igazzá vál,
itt az időtlen példa,
az elmúlás is ...
takarja belülről a pára,
két szűz szerelmes szerelme
él hűvös márványba zárva.
Jeges-hideg ajkak csókja,
éppolyan forró még,
mint amilyen volt,
négy ezer évvel elébb.
Szeretni örökké; álom,
mégis igazzá vál,
itt az időtlen példa,
az elmúlás is ...
Olvasták: 617
Lágyan leng gondolatom s a Nap csak csüng a horizonton.
Vérzik az ég alja s cseng a hegyek közt véres ajka.
Nem látni már a felhőt s a Hold is kibújni látszik.
El világ! Félre az utamból, itt az én időm következik.
A lágy szellő sikítva fú bele a nyárfaligetbe.
S önti langyos csókjait az emberekre!
Messze ...
Vérzik az ég alja s cseng a hegyek közt véres ajka.
Nem látni már a felhőt s a Hold is kibújni látszik.
El világ! Félre az utamból, itt az én időm következik.
A lágy szellő sikítva fú bele a nyárfaligetbe.
S önti langyos csókjait az emberekre!
Messze ...
Olvasták: 686
Ha az élet csak egy mese volna,
Senki sem élne csak írva volna.
Se szív se társaság.
Csak néhány betű, és az elképzelt valóság.
Hisz ki is értene bennünket?
Én a mese elől menteném bőrömet.
Nekem nem kell más csak a való,
Nem kell, hogy felnőtt legyen a gyerekből.
Gyermek vagyok én is,
Mint akárki más.
S, hogy felnőjek, ...
Senki sem élne csak írva volna.
Se szív se társaság.
Csak néhány betű, és az elképzelt valóság.
Hisz ki is értene bennünket?
Én a mese elől menteném bőrömet.
Nekem nem kell más csak a való,
Nem kell, hogy felnőtt legyen a gyerekből.
Gyermek vagyok én is,
Mint akárki más.
S, hogy felnőjek, ...
Olvasták: 597
Élet,

