Előttem az érett szőlő szép fürtje,
az idei év munkájának eredménye
a szeszélyes időjárás ellenére.
Rám mosolyog minden egyes szeme.

Ropogós, finom és zamatos,
szép zöldeskék és kívánatos.
A napfény rajta táncot rop,
bogyója a számban ropog.

Bacchus, Diogenész!
Nem ebből lesz ...

A kezek összeérnek és megérintenek,
Majd elengednek és megütnek

Az ütés a porba taszít, de felállsz
Leporolod a nadrágod-ingujjad és tovább állsz

Keresel egy új kezet, mi megsimogat,
Vigasztal a nehéz idők alatt

Az út mindig nehéz éhesen, szomjazva
Szeretetért koldulni ...

Foszlott párnák
tollain hagyott álmok
felett aratott
győzelem íze
oly édes mint a cukor
a kávémban ahogy
oldódik a hangulat
világítás sem a régi
időket igézi a szemed
lehunytad foszlott
párnámra és mégis
nyugodtan aludtál.

A legszebb lelke vagy az egész világnak,
te akkor is jó vagy, mikor mások nem látnak.
Te olyannak is adtál, kinek nem járt volna semmi,
akit téged ismer, nem tud nélküled lenni.

Én jót akartam tenni, s így tettem rosszat,
s hiába rágódom rajta naphosszat,
nem tudom, hogy fordíthatnám vissza az időt,
hogy ne ...

Az égen néhány felhőfolt.
Nem csoda! Tegnap vihar volt.
De itt a jó idő reménye!
Bizakodva nézek az égre!

Istenem! Adjál végre jó időt!
Igazi nyári melegítőt!
Ahogy most reggel nézek az égre,
megvan ennek a reménye.

Heverek a hóban
száll egy gondolat...
vagy jelentékeny ösztön,
puszta indulat?

Csattan hát az ostor
és igába hajtja,
mit állat velőm megterem
emberré faragja.

Száll a szó és puffan,
mint könyv, ha földre hull
elmém szolgasorba
az ész alá szorul,

s növekszik csak egyre
a csöpp tudás alatt,
s majd, hogy nő ...