Anyák napjára.

Minden gyermeknek a szíve
csak akkor tud dobogni,
Miután egy édesanya
életet adott neki.

Amíg felnő az a gyermek
ó, de hányszor simogat,
Féltő keze felnőtten is
milyen sokszor támogat.

Akármikor odabújhatsz,
panaszkodhatsz őneki,
Megnyugtató kedves szóval,
...

Fűszálon reszkető harmatcsepp vagyok.
Izzó láva mikor a nap kél.
Vágyam,hogy újra enyém légy ismét.
De nem lehet,mert ezt nem akarod.

Akarok lenni hajós,ki
Vitorlát csak egyszer bontott.
S csatát vesztve,viharverten,
Karjaidba vennél,engem,bolondot.

Pokol tüzében égek.
Szívemben vasrudak dobognak,
Vérem hevül ha réd gondolok ...

Gátlástalan emberek tipornak át
emberi érzéseken
nem értik...,ezért úgy vélik nincstelen
úgy érzik mindent lehet, s az út végtelen.
Csak az érzés végtelen,
de senkinek az élete nem.
Az idő nem pénz,az érzés nem erény
Egyedül az Őszinte Hit, mely mindennél többet ér!

1256 év

Talán egyszer megérted, mit jelentesz nekem.
Nem az idő számít, hanem az érzelem.
Semmi más, csak TE, s nincs olyan, hogy talán.
Mondhatsz bármit, múlhat nap, nap után
a szív is kevés,mert ez a lélek útja már!
Bármi volt a célod
el már nem érheted
mert ebben a szíved,s lelked ...

A Kapitány balladája


Ülök a hűs vízparton
Búsan, némán, egyedül.
Csak egy kutya a társam,
De az idő így is repül.

Matrózok a ladikon,
Azt kiáltják :Előre!
A harsány hang fodrot kelt,
Hangos a Balaton felszíne.

Rohan a vitorlás,
Mögötte hullámarmada,
A Kapitány ...

Setét volt az erdő,setét volt az ösvény,
hosszan sétált rajta Ernő a fösvény.
Erdőszéli házában jó nagyokat zabált,
hazug volt és igénytelen,letagadta korát.
Deres volt már haja,termete rövid,
megemésztette már a falu ledér nőit.
de egy sem maradt vele nincsen unokája,
eljárt már fölötte az idő ...