Tudom milyen a szabadság,
mégsem vagyok szabad,
tudom hol a hontalan,
szabad szabadság.

Ameddig kiterjesztem karom,
addig mehetek unos-untalan,
s majd ha már nem akarom,
megállhatok valahol.

Néha körbe-körbe szállok,
mint a sas,a levegőben,
de egy nap bezárul a kör,
én benne maradok egyedül.

Fojtogatom magam saját ...

Tenyered közepén
szerető szív dobog,
pillangószárny lobog,
s titkok végtelenje.
Sorsvonal, planéták,
ujj alatti szférák,
öt rózsaszín domb az,
őrzik, mit kimondhatsz,
s kis időkeresztek...

Még kezemben reszket
forró, puha kezed.
Friss, lüktető ujjak,
által elcsitulnak
keserű ...

Erős vár állott a bércen,
nem vették be, nem azt, még nem!
Sem csellel, sem erővel,
sem egy világverővel!

Kősziklára lett építve,
mint vártemplom, s az Úr népe,
konok, szilárd, oly büszke,
áll, mint öröklét tükre,

''Ámde lassan porrá omlasz,
ledöntelek, bármit mondasz,
büszke bástyád omladék lesz!\'
Szól ...

Olykor - viszonylag sűrűn- a kopó,
így okvetlenül időszakonként kicserélendő
-mert megjavítani nem lehet- fogyó
alkatrész mindenképpen beszerzendő.

Nem egyszerű művelet ez, mint gondolnánk
komoly műszaki felkészültséget igénylő
foglalatosság, ahogy a tollfosztók télen mondanák
és igaz, ami igaz, ...

Áldott természet, büszkesége alkotódnak.
Mennyi szépség van benned, ámulatára e kornak.
Ki volt ki otthont adott eme élővilágnak
és a minket körülvevő szépséges tájnak?

Erdő mellett egy kis patak hömpölyög,
enyhe hulláma mossa a parti kavicsot,
vízében apró ebihalak serege hullámzik
egy gyurgyalag pedig épp szomját oltja ...

Kedvesem mosolya fontosabb mindennél,
Két szeme sugara, lágyabb a selyemnél.
Nekem a mindenem, társam és támaszom.
Hogyha ő nem lenne elnyelne bánatom.

Amikor átölel, szívem hevesen ver,
Ritmusra dobogva lükteti: SZERELEM.
Csókja az ajkamon, perzselő mint a nap,
Hevesen izzik, de lángokra mégse kap.

Bárcsak e vad parázs örökké ...