Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Hit

149 
Akácvirág fehére forrt.
Van-e a van, volt-e a volt?

Hullt, hullt bámuló kék alatt
nyugtalan nyárfapillanat.

A fűben piros pipacsok
színe kiáltott, hallgatott,

s fényben, fényen, s árnyék alatt
szűnt, született új pillanat.

Mosolyod és tragédiád:
törékeny hídon mint jutsz át

pillanathoz, amely való
szépség, s nem ...
Olvasták: 550
Részletek
Az Ön versének a helye...
249 
Emberként ez szívbéli fogalom,
amelyben ott van öröm, fájdalom,
gond, szeretet, győzelem, áldozat,
s vereség is - világ-égbolt alatt.

Gyakran felejtik gyermekek, apák,
- és anyák is! - azt a másik anyát,
aki (több okból) sokszor rossz anya
gyermekeihez. A neve: haza.

Hibátlan anya nincs, de a Hazánk
egyszer lehet még talán jó Anyánk, ...
Olvasták: 800
Részletek
155 
Kérdezni is merek még, - s válaszolni.
Nagy börtönöm darabka végtelen.
Az Anyag iránt sincs bennem csodálat,
de, kelletlenül, létét elismerem.
Nem úgy, miként a szemforgató népség
ismeri el teremtett Istenét
önérdekből, szokásból, gyávaságból,
és magába rejt szomorú mesét,
miközben tudja (vagy a mélyben sejti):
minden anyagból, tüzes ...
Olvasták: 547
Részletek
151 
A tavon a szél hullámokkal játszik.
A tó vize lágyan fodrozódik.
Pákozdnak obeliszkje idelátszik.
A Velencei-tó lassan ébredezik.

A tavaszi Nap lágyan simogatja a tájat,
a túlsó parti házakat és nádasokat.
A kéklő égen fehér bárányfelhők vannak
és adják hangulatát e kora tavaszi napnak.

Mindenhol csend van. A tavon csak néhány vitorlás ...
Olvasták: 512
Részletek
165 
Ki Anyák Napján bármely növényt ültet
áradó szeretetéről tesz hitet.
Hisz a jövőben még akkor is, ha
ebből nemcsak Neki lesz haszna.

Bízik a jövőben, hiszen reményt ad
ennek a bizonytalan világnak.
Szeretete és tudása növényt
táplál, szívekbe ültet szeretetet.

Így gazdagítja ezzel a tettével is a ...
Olvasták: 592
Részletek
151 
Erdőben jársz? Múltban, s életedben,
mit élsz, körülvesz a volt és jelen.
A fenyőkön komor zöld ott tűnődik,
s tölgyek törzsén érdes történelem.

Egymáshoz érnek szinte észrevétlen
kis és nagy világok, míg int a nap,
s árnyékok elhevernek, lopakodnak,
majd vörös szín jön, hív csillagokat.

Egy-egy madár száll: csőrén csöppnyi ...
Olvasták: 548
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére