\'Tiéd volt ez a föld, tiéd volt egészen,
Melyből most a kevély a fösvény dézmát vészen.
Miért szabtál hát határt önfiaid között;
Ládd-é, már egymástól mind különbözött.
Az enyim, a tied mennyi lármát szűle,
Miolta a miénk nevezett elűle.\'
\'Ezt minap egy jámbor énekelte,
S benne a huszadik századot képzelte.\'
(Csokonai Vitéz ...

Nem beszél már hozzám az eszem,
nehéz szívem ólomként viszem.
Nem tartozik hozzám a nevem,
hiányzik az eldobott hitem.

Túl sok dolgom monoton teszem,
s nem tudom már mit miért teszek.
Kívülről nézem csak elestem,
s mint haldokló kérdem: hogy éltem?

(Egy újságírónő azt kérdezte a szocializmusban: \'Én nem értem, mi a közhaszna például az olyan kis munkának, mint az utcaseprés.\'
Ez a TV-ben hangzott el a képernyő előtt. Ledöbbentem.
A higiénián túl a következő\')

Az utcaseprő, ha jól seper,
Ragyog az utca képe!
Gyakran sétál rajt’ az ember,
Ott a gyomorgörcsnek vége!

A ...

A koldus sorsa szerencsétlen,
Sosincs része szerencsében.
Télen hideg, nyáron meleg,
Ettől lesz ő sokszor beteg.

A csillagos ég a takarója,
Ez életének velejárója.
Nincs hajléka, hova fejét lehajtsa,
Csak a szerencse, mi őt életben tartsa.

Csak egy darab kenyér, mi nem sok,
Ha kap már akkor is boldog.
Az éhségét kissé tudja ...

Megérkezett december, itt van már a télidő,
Zúzmarával takarózik erdő és mező.
Szél diderget mindent immár, fűt, fát, bokrokat,
Hová lett a virágillat, nyári alkonyat?

Ám a télnek, zord időnek is van szépsége,
Fehér paplant terít reád szépen reggelre.
Hópihéje játékosan ajkad megleli,
Álmaidat, reményeid felélesztgeti.

Ő ...

Egy szép napon


Barátom Sándor csinos neje
az egyik júliusi napon
kitekint lakásuk ablakán.
- Nézz ki te is kedves Sándorom,

láthatod a csodát, milyen szépen
süt a nap! - búgja a férjének.
Sándort meglepi kedvesének
meghittsége, megérzi, vétek

...