Megérkezett december, itt van már a télidő,
Zúzmarával takarózik erdő és mező.
Szél diderget mindent immár, fűt, fát, bokrokat,
Hová lett a virágillat, nyári alkonyat?

Ám a télnek, zord időnek is van szépsége,
Fehér paplant terít reád szépen reggelre.
Hópihéje játékosan ajkad megleli,
Álmaidat, reményeid felélesztgeti.

Ő ...

Egy szép napon


Barátom Sándor csinos neje
az egyik júliusi napon
kitekint lakásuk ablakán.
- Nézz ki te is kedves Sándorom,

láthatod a csodát, milyen szépen
süt a nap! - búgja a férjének.
Sándort meglepi kedvesének
meghittsége, megérzi, vétek

...

Nem igaz, hogy a szerelem, csak fiatalon létezik,
Van, hogy az ember élete delén túl is vétkezik.
Talán nem is vétek ez, hanem szerelem,
Mikor könny úszik át megcsillant szemeken.

Oly régen kerestük mi ezt az érzést,
S azóta állandóan várjuk a beteljesülést.
Nem tudunk szerelmes szívünknek parancsolni,
De sajnos talán életünk végéig ...

Erre délután fölkelt Faulkner, a bolond postás, hogy azonnal
menjek hozzájuk át a szalonba egy meg két újságot hallani: megy
már a bolondozás a vén fószerek közt - gondolom, s mintegy
hozzájárulásként egy üveg vodkával felszerelkezve én
leszek a következő főszereplő, mostanában úgy sem írt senki
semmi jót - előre látom, ahogy a kopasz Borroughs ...

LÁTOMÁS A JÖVŐBE


A város falai leomlottak,
A hegytetőn a romos vár csendes,
A védők szabadok, de halottak,
E történelmi hely múltja véres.

Szülővárosom halott szegletén,
Tört üvegek némasága között,
Tébolyító gondokkal állok én:
Lázadó, feketébe öltözött.

Valaha a parkban kies tó volt,
Körötte emberek ...

Egyetlen egy van, kiért a szívem dobog!
Egy férfi, ki oly messze távol van valahol!
Te vagy az István, kiért a szívem dobog!
Te vagy az a férfi, ki távol vagy valahol.

Az idő kereke forog, de nem számít,
Az Én szívem, lelkem és testem,
Rád boldogan hittel, bizalommal vár,
Mert a lelkemben mélyén érzem, hogy ...