A fonyódi hegy zöld lombos komor tömbje
hosszan nyúlik bele az ég kékjébe.
Alatta a kikötőben hajók ringnak,
mert a szélnek ringatózva bókolgatnak.

A mólón sokan sétálgatnak
örülve a reggeli Napnak.
A Badacsony ide látszik.
Szürkés tömbjén a Nap játszik.

Horgász ül csendben a móló szélén.
Mereng egy jó fogás reményén,
majd ...

Kertben jártam, diót szedtem,
s az ősz tükrét nézegettem:

széllel játszott levél, sárga,
s olyan, - átváltott barnára.

Széllel játszott fény és árnyék.
Sóhajtoztak: - Messze szállnék!

Azt csak otthon vettem észre:
egy dión kert pöttömkéje.

Csiga-baba! Olyan kicsi:
ki nem látta, el sem hiszi...

Csepp érdem, közlöm ...

Cseng az érem, de rajta
pislog hamis veret.
Mit ér, ha akik adják
talpig becstelenek?

Nem kell zászlós dicsőség
mit rókaarcú nép
hoz annak ki eladta
hazáját, s volt-hitét.

Lehet, lelkem különcebb
százszor, mint annyi más:
nekem tolvaj kezektől
nem kell a kézfogás!

Már mindenütt kalmárok kiabálnak.
Már mindenütt vérebek, szolgahad.
"KUTYÁKKAL ŐRZÖTT TERÜLET" az ország.
Tőled őrzik most, szabad gondolat.

Tőlem is őrzik, mert én is kimondom:
jön még oly tűz, hogy hitvány szó elég,
s ha lesz képén bőr, szégyentől pirulhat
a mában öntelt, hazug csőcselék.

Őszinte szó nélkül beteg a ...

A szelíd napfény a virágzó tájon szétterül,
majd az egész környék szolid reggeli fényre derül.
Ez így egy csodálatosan szép fényszimfónia.
A Napfény a hangszere, a sok növény a dallama,

a reggeli fényben ébredő házak meg a ritmusa.
Íme, ilyen egy tavaszi reggeli fényszimfónia,
amelynek a közönsége tudtommal most magam vagyok.
A korai napfény ...

A tavaszi Nap rámosolyog a környékre,
a bokrokra, fákra, kertekre, házakra, fűre.
Kellemes melegét már régen vártuk,
bár az elmúlt télre sem lehet panaszunk.

A Nap mintha tudná, hogy éppen róla írok,
sugaraival simít végig a papíromon,
majd kellemes melegét árasztja a tájra,
erre a tavaszra ébredő szép világra.

Mintha a Nők Napját ...