Márciusnak nemzedéke,
legyen áldott az emléke!
Leborulva áldjuk őket,
az ifjan sírba kerülőket!

Könnyes imát mondjunk értük,
értünk ontották a vérük!
Hogy utókoruk legyen szabad,
értünk viseltek ők hadat.

Harcoltak ők a hazáért,
Istenért és szabadságért.
Szóljon értük most az imánk,
mely a mennybe értük ...

Megromlott a sorsunk,
mint penészes kenyér.
Mit hozhat a jövő,
van számunkra remény?

Bizony, egykor tudtuk,
hogy Istenünk magyar.
És hogy dicső múltunk
magyar Istent takar!

Erős volt ez a nép,
bízott önmagában.
Dolgozott, boldogult
a magyar hazában.

Mennyi gazdagságot,
adott neki e föld.
Kövér termést ...

Röppen a labda,
az egyik dobja,
a másik elkapja,
majd visszadobja!

A strand vízen a víg fény játszik,
a vízben sok ember úszik
reggeltől az esti zárásig,
a hazaindulásukig.

Így megy ez tavasztól őszig.
Az unoka a vízben fürdik,
a nagyszülő napozik,
majd Ő is később ...

Árpád vándorúton
jár a Kárpátokon.
Látók az ormokon,
látják fehér lovon.

Nézi, mi vége lett,
hazánk népeinek.
Határaink hova,
foszladoztak tova?

Hol van területünk,
ennyi maradt nekünk?
Milyen szegény a nép!
jövőnk ilyen sötét?

Árpád fehér lovon,
jár a Kárpátokon.
Szíve népéért ...

A Turulmadár árnya Emesének álma,
Elővetítette jöttét a világra...
Ki majdan a népét új földre vezeti.
Táltos királyoknak sora őt követi.

S az ősi legenda benne újra éled,
A Csillagok útja immár Álmosé lett.
Mely egykoron vala hősi ikrek nyoma,
Majdan ezen haladt a hun király tova.

Indul Szkítiából új hazába már most,
A ...

Hajdanában, egykor régen
A négyszáznegyvenkilences évben...
Más idők jártak még erre
Hős napok a hun emberre...

Míg Attila nagy hun király
Követséget Bizáncból vár.
Priscos Rétort - mily szerencse,
Hogy sorsa idevezette.

Mert sorsa idevezette,
S mindezt papírra vetette.
Az utat is feljegyezte.
Nékünk emléket ...