(Marikának, 2006. Január 7-én, szombaton.)

Csak 16 éves volt, amikor megszülettem,
Mikor kisgyermekként sorsára telepedtem.
Sokszor tette meg velem otthonom
S a Nagymamám lakása között az utat,
Sose panaszkodott emiatt!
Kedves volt hozzám, ápolt, dédelgetett.
Mikor Édesanyám nem volt mellettem,
Anyámként ...

Szeretete meghalt, mint a fák lassan,
áldozatává vált ennek a beteg életnek,
Történetét én láttam, hogy elmondhassam,
hogyan születtek és haltak eme korcs szerelmek.

Benne mindenki csak a gyilkost látja,
hiszen kíméletlenül ontotta mások életét,
a feldühödött tömeg mind a kivégzését várja,
de ne ítélkezzünk előre míg nem ...

Mint víz a partot,
mint csend a hangod,
mint felhők az eget,
én téged úgy öleltelek.

Nyomot hagytál bennem,
mint víz a tűzben,
mint szivárvány az égen,
lelkembe festetted szépen.

Édes álmaid, mint szűz hó,
végtelen hegyek ormain leolvadó,
csendes patak partján odafenn,
hol ember fia még nem járhatott ...

Egyszerre forrása legnagyobb gyengeségünknek,
és minden bennünk fellelhető erényünknek,
egyszerre adhat szépet, gyönyörű álmokat,
vagy emészthet minket akár a kárhozat.

Gyengévé teheti lelkünk akár egy gyermeké,
vagy éppen múlása tehet minket erőssé.
Szerelem melynek múlása kegyetlenül ...

Tudom jól, nem lehet minden lelket megmenteni,
van ki nem igényli a segítséget.
Vannak bizonyos helyzetek mikor nincs mit tenni...
Miért fáj úgy mégis, miért éget?

Egy életvidám fiatal lány volt, senkinek sem ártott,
hétköznapi egyszerűséggel csupán élni szeretett volna,
de azok a dolgok amiket átélt, amiket látott,

Olvasták: 602

Aggódás,