Engem Kharón kis pénzért, vélem, átvisz,
ha nem: legfeljebb kicsit még maradok
e parton, mert túl nincsen sürgős dolgom, -
így nincsen nálam türelmesebb halott.

Rossz, persze, látni parti hókuszpókuszt,
népséget, melynek a becsülete tág:
belefér bármi, s készít barnult bőrrel
egy Ceaușescu-féle Nagy-Romániát, -

Magyarországból. Hát ez ...

Baktatni nyárban, mélyen,
egy könnycseppel, de jó!
Ébreszt, s temet a Szépség.
Bogárhang, altató.

Rád néz kis lila sapkás
bogáncs, s kék vár alatt
fürdik felhő tükörben
könnycseppes pillanat.

Fent a lét tüskés álma,
de itt, lent, más való:
vércsepp piros virágon
szív rokont ringató.

A nyár mélyére hulltam,
ahol ...

Az igazság egy életútról… TANQ –ban

Gyermekként azt mondták,
Hogy nekem, mindig hinni kell!
Zord életben, tovább!
Ha bánat ért, ajtót nyitott
s mesevilág befogadott.
*
Az elmékben, sötét
Van, rossz tanács… előtérben.
Könnyű, könnyűt adni.
Ott lehettem én királyfi,
Kire nem kell sokat várni. ...

Öregségemről… ez most vízióm?

Hmm… lehet, hogy őrült vagyok, mert öregen is reménykedek?
És még, ezt is titokban teszem, mint a kicsi gyermekek?

A
Remény
Állandó.
Vagy te idős,
Vagy apró gyermek.

Nem
Merem
Reményem
Felfedni. Még
Őrültnek ...

Fájó emlékké, mond anyám, hogyan és miként válnak,
A gyermekként meg nem valósult, bennünk maradt vágyak?
Elég-e a gyerekeknek a saját, rugós ágyak?

Mi otthon az Anyák napját, mindig ünnepeltük,
Szeretettel köszöntöttünk, ezt el nem feledtük.
Virágot mindig kaptál, azt főként kézzel szedtük.

Van sok ...

Versben és HIAQ –ban meditált a szerzőpáros…

Gyermekkoromban sokat voltam alföldi tanyákon,
Azóta, hogy lássam, erre gondolok nagyon vágyón.

Úgy volt az, ahogy volt,
Kinn a tanyán réges régen,
Ma más ott az élet.
*
Engem megtanítottak, hogyan kell a gémet leengedni,
Vízben a vödröt, milyen ...