Apám volt, kit gyermekkoromban a legjobban szeretettem,
Néztem is mindig, hogy mit, hogy csinál, most is pont így követem.
Nekem ő volt az Istenem, ha egyszer ennyire szerettem…
*

(Septolet)
De a sors, genyó
Nincs apropó!

Anyám kidobta,
Ez… sorsa.
Én maradtam
Meghasonlottam,
Haldokoltam… ...

Rájöttem, nem tudom hogyan tovább,
Egyet előre, kettőt meg hátrább?
Valaki fogja meg a kezemet!
Kérem, vezessen, mint vak gyermeket.

Jó lenne már előre haladni,
Sikerrel nem hadilábon állni.
Valaki fogja meg a kezemet!
Kérem, vezessen, mint vak gyermeket.

Borzalmas látnom ...

Napfénytől szikkadt lábnyomodban járok, apám.
Mit magad mögött hagytál mélyen utad során.
Kiitta már belőle a fény az idő poshadt vízét,
Csak emlékek őrzik az elapadt forrás édes ízét.

Elfeslett bakancsod mintájában még mindig duzzad az erő,
Az eltaposott gyom csak itt-ott félve bújik elő.
Nevedhez híven felvértezve harcoltál őseid ...

Versbeli nép? Nem más: költői termék,
amit alkot a vágy és képzelet?
A Jövő Népe? Távoli világnak
gyermeke, valóság még nem lehet?

Petőfi Népe? Az sem volt valóság.
Messze szállhatnak a táltos szavak,
ha forradalmak kinyíló virága
kér fenti égre dal-csillagokat…

Valóság-nép? Becsület, ...

Kezdő hadnagy voltam 1942.- ben…

Jaj!
Hideg
Ölelget!
Remeg testem,
Lelkem, mindenem!
*
Itt
Lélek
Nem leli
Nyugvó helyét!
Sír is oly’ hideg.
*
Gaz
Hideg,
Maga az
Ármány! És az,
Hogy még lőnek is…!
*
Vánszorogva botorkál a lélek, de, nincs miért visszanézni,
Mert azzal is csak robbanásokat lehetne ...

Karácsonykor gyertya világít majd a fán, az asztalon,
És bízok, mind szeretnénk, lángja szeretettől lobogjon.
Ha szikrázik, pattogjon ránk a szeretet,
Gyújtson békét, töltse be, meg a szíveket.

Irigység, rosszindulat, tartós harag, csendesülj,
Mert én bízok, hogy mi mind jók vagyunk ott legbelül.
Van, tán' akinek a karácsonyi fények, csak a ...