Pótolhatatlan..

Az időtlen s kacagott messzeségek.
Játsztva izgatón vett könnyedségek..
A Pokolról törtetően vaddá lett"átkok",
együttzengt, nemeslőn szívbemarások.

Álmokból felépített, könnyű légvárak.
"Falakat" lebontó rezgő pilleszálak..
Gyönyörökben ellopott földi kincsek,
s titkon megnyílott égi kilincsek.

Lázt nem ...

Hamvadó hamu..

Talán, megszületnem lehetett csak könnyű..
Amikor fényes Üstökök borították a sötétlő,
fekete Eget..

S felsírt ajkaimtól csitítva kért Anyám,
Ki keresztelt s adta szép, örökölt nevemet.

Melyből szólítá s a figyelmem,
hívó személynek szentelek..

A megszólaltak hangjain a betűkből,
dallamok ...

Néked, mindig más babád volt..
Titkaid, Én ismerem.
S nevem feledve más Neveket ápolsz..
Így maradtam mindig hitetlen.

S bár ajkam ízében egyetlen láng szól,
mely egy gondolati síkot teremt..
Egyetlen arcot érintek bárhol,
s szemem sarkából, könny pereg.

Szeretlek Kedves..
Gondolatom, súgja.
Hol gyöngéden hajlik
a nád, vízpartot súrolva.

Tovanézve kis ér,
véget nem érő folyvás..
Élettel tele zöldellő,
aranyló barna forrás.

Vagy kéklőn csillogón,
káprázat szememnek.
Bukkanó felhők mosolyán,
rajzolódó nevednek..

Játékos betűi mint ...

Az Első..
Bágyadt gondolattól ébren,
midőn fénynyaláb beszűrődve
arcomon megpihenni látszik..
Mikor az angyalok tánca bájukkal,
s szemükön a gyöngy is pillázik,
végigsimítanak finoman..
Csodás, vágyaimból keltve.
Hol Neked,
csak Neked van hely.
Álmaimban temetve.

Az Első..
Mozdulatomként ...

A múlt remények, munkák, gondok, eredmények
gyümölcsökben, virágokban jelennek meg,
adnak boldogító örömöt életünknek,
szépséget. önbesülő büszkeséget lelkünknek.

Ezek a gondolatok kavarogtak bennem,
amikor dolgoztam az ápolt kertünkben,
s végeztem a feladatom a természetben
azzal a legszorosabb ...