Mikor a csöndnek súlya van,
súly alatt faggatom magam,
amikor minden elpihen
elárvult, néma éjjelen.

Bágyadt szemeim vallatom:
látnak mást kívül tárgyakon?
Van gazdag szín és forma már,
hol égig ér a fénysugár!

Lankadt lábam is kérdezem:
helyes út-e, melyen megyen?
Az út végén ragyog-e cél?
Fáradt vándorként ...

Egy mosollyal érkezett szívembe a nyár,
Megszűnt a tél minden búja;
Egyedüllét,fájdalom,halál.
Örök édent ígért e lét,
boldog vakságba taszítva,
szívem vigyázó szemét.

Elmúlt hát, 1 év és a maradék.
Mögöttem a boldogság és előttem a szakadék.
Egyedül állok a gondolattal,hogy ...

Változik az életünk
úgy mint változik a táj.
mikor lebontja a fa levelét
s mikor ködbe vész a nyár.

de az emlékek megmaradnak.
s majd testünket fedi homály
egy gondolat tart majdan életben
hogy voltunk s fentről vigyázunk rád.

Miért van az hogy mindig az ég el a tűzben,
ki megtenne bármit, hogy más meg ne égjen?
mért nem az ég végre, ki bárkit önző módra,
cserben hagyna számítva egy émelyítő csókra.

Mért nem szúrja át forró kés a szívét,
mért nem érzi nedves ajkán a vérnek fémes ízét?
mért nem issza fenékig a keserű poharat?
mért ne döfjön agyába ...

Heverek a hóban
száll egy gondolat...
vagy jelentékeny ösztön,
puszta indulat?

Csattan hát az ostor
és igába hajtja,
mit állat velőm megterem
emberré faragja.

Száll a szó és puffan,
mint könyv, ha földre hull
elmém szolgasorba
az ész alá szorul,

s növekszik csak egyre
a ...

Két szomszédasszony a kertben
volt nagy beszélgetésben.
Kinek lett szebb a babja
és nőtt nagyobbra a borsója.

A borsó s a bab eközben mint csinált?
Mindkettő sok fejlődéssel szép növénnyé vált.
Amíg Ők sok hasznos, okos eszmét cseréltek,
tanácsolták egymásnak, hogyan termeljenek.

Ámde! A nap időközben előre ...