Meséket hallgatok
gyermekké válok.
Meséket olvasok
álmomban csapongok.

Ha meséket írok,
akkor magamból adok.
Lelkemből adakozok.
Magam is gazdagodok.

Mesék országa
a csodák világa.
Lelkemnek vágya
meséim valósága.

Ezt osztom meg a gyerekekkel,
kik hallgatnak engem figyelemmel.
Tele van a ...

A buszon ültem, s mellettem egy ember,
nyugtalan öreg, ült, felültetett.
Megszólított néninek hangoskodta,
amit a Fent lentre, szájába tett.
Gazdagnak nem látszott, mivel ruhája
kopott volt. Elnyűtt cipőn sárga sár
szikkadt. Úgy véltem, hogy szegényen élhet,
gondjára gondoskodást nem talál.
(Néha, persze, akad ...

Fiume, tenger, perdülő napernyők,
bajszos urak, csíkos fürdőruhák,
üvegszekrényben giccses porcelánok,
búza, verejték, kéz villant kaszát,
kinyíló erszény, kis polgári vágyak,
szobormellényes szép palotasor,
pipiskedő nők, korzón kurtizálók,
hamis aranykor békéje honol,
(s van mit csodálni Álmodban, Te Század,
sok minden épül, ...

Igazán szép babaként jöttem
napvilágra, nemcsak anyám
dicsérte meg égszínkék szemem,
finom bőröm, helyes pofikám.

Szívesen emlékszem óvodás –
kori élményeimre (!), éltem
isteni szépségemmel, csodás
kisleánykák szívét nyertem el,

Iskolásfiúként azonban
már a szerelmüket is. Múltak
az évek, azt éreztem, ...

Nem Ő, - egy Óriás, aki akarhat,
vett kezébe kis semmi-forradalmat,

mely kihunyt volna, gyertyaként a szélben,
de így Fény lett, az Óriás kezében.

Az Óriás: Európai Álom.
Kis falvakban született, csillagvárón,

s városszéleken, hol bús ebek néztek
szemébe fáradt, tört-hátú szegénynek,

s hogy naggyá lett tanító ...

Fáradt keze könyvet dédelget.
Szemei isszák a betűrengeteget!
Szomjazza a tudást, a vágyja a szót
a bölcset, a jót, a vigasztalót.

Asztala mellé támasztva a botja.
Bicegő járásban azt támasztja.
Szemüvege némán kerül a tokba.
Fáradt keze a tokot bekkatintja.

Lassan feláll. Pihen, sétálgat egy kicsit.
A könyve témáján még ...