Csendesség, béke, és nyugalom,
Mindenem megvan nem tagadom.
Mindenem meg van, mit fáradt testem kiván:
Jó meleg ágy, eme késői orán.
Fekszem csendesen, s a tájat kémlelem,
Az ablakon keresztül, ami fogad engem:
Árnyak a fák, sötétek a csillagok,
Sehol még egyetlen madarat sem látok,
Ki dalolna nekem, hogy jobb kedvem legyen,
Ezen a szomorú, ...

Egy szomorú reggelen
Boldog vagyok,
Mert épp Rád golndolok.

Vidám esőcseppek pöttyözik arcom,
De nem fázom, miközben ázom,
Mert épp Rád gondolok.

Mily gyönyörü lehetsz,
Ha épp velem lehetsz,
Ha tűröd, hogy nedves tincseid,
Szívem kedves kincseit
Szárítsa a szél.

Farsang van. Álarcok táncolnak.
Ha vége van majd, akkor a porba hullnak.
De az igazi álarc sosem esik le.
Eleinte még figyeled lesik e,
és néha még leveszed.
Hogy rajtad van, késöbb már észre sem veszed.
Nyomorú életed, szomorú végzeted ez az álarc.
Örökös szomorúság, végtelen harc.

Tetszeni akarok Istennek.
Amikor a felhők mennek, szivárványban,
jégesőben, végtelen nagy szeretetben,
amikor fáj, vagy amikor jó, amikor leesik a szűztiszta hó,
Te Uram mindig velem, mindig fogod Te a kezem,
s ha hajóm süllyedne is olykor,
Te mindig lenyúlsz, mindig jókor,
szeretlek téged Istenem, maradj kérlek ...

Gyönyörű őszt élünk
legyen ezért vidám kedvünk.
Bár a hajnalok fagyot hoznak,
van még ereje a napnak.
Lassan jön csupán a reggel
mire a legtöbb ember felkel,
ám a korai ébredők
és a későn ágyba fekvők
már érzik a hideget,
az osonva közelítő telet.
De napközben szép idő vár,
még jó meleg a napsugár
lecsalja a ...

Elmém ezen sokat gondolkodik:
Ha valaha
A világrendszer fölbomlana,
S mint most az eső és hó esik,
Esnének akkor csillagok,
S folynának a csillagpatakok!