Billegek egy sziklaszirten állva,
S merengek az üres mélység felett.
Eldöntöttem, hogy nem leszek gyáva;
Csendben leugranék, de nem merek.

Az emlékeim most leperegnek:
Minden jó és rossz, ami eddig ért.
Az angyalok magasba emelnek;
Talán hálás leszek nekik ezért.

Billegtem egy sziklaszirten ...

Harmat lepte fűben, nyári hajnalon
Csak nézem, amint föléled a Nap
És fekszem csendben árva domboldalon
Arra várva, hogy megpillantsalak.

Körbenézek e tarka-barka tájon;
Lágy szellő érinti meg testemet.
Becsukom szemem, nem hagyom hogy fájjon
És képzeletben megérintelek.

Majd bárányfelhők suhannak ...

Könnyen könnyezem mióta…hagyjuk!
Minden rendbe jön, ha letagadjuk.
Legalábbis mondják az öregek:
Az idő begyógyítja a sebet.

De mégsem. Hisz olyan régen történt
Mikor szívem darabokra törték.
Azóta csak keresem önmagam
És keresek boldogságot, ha van…

Könnyeim eláztatják e lapot,
De ki kell bírni! - csak még egy ...

Mikor elmúlik a nyár,
S hull a falevél,
S pár hónapon belül beköszönt a tél!
A mikulás napján megleplek téged
Mert mindig olyan vagy, mint a Szentlélek,
Karácsony napján olyan vagy, mint angyal,
Aki szinte táncol Szent Jánossal!
Feldíszíted a fát, nagy sebbel-lobbal,
S köszönetet mondasz az éves mormokkal
Imádkozom én is veled, hisz ...

Mint az őrségben álló katonák,
úgy állnak a hóban az erdei fák.
Kopasz, fekete alakjuk szúr bele
a már leesett hó fehérségébe.

Nem mozdulnak. Mintha megfagytak volna.
Csak suürke árnyaik vetülnek a hóra.
Az erdei csendben minden mozdulatlan.
Mindent szépen befed a fehér hópaplan.

A madarak hangjából ki lehet venni,
Jó napunk lesz-e? Vagy már megint kell feledni!
A madarak is megérzik a rosszat és a jót,
S nem csipognak aznap úgy, ha a gyomruk üres volt!
Mert akinek nincsen napi betevője,
De nagy is a kesergője!
Szótlanul ül a szobába, az éhségnek a hatalmába.
S elgondolkodik nagyon azon,
Hogy menjen-e már, vagy még ...