Csupán fekszel az ágyadban és nézed,
ahogyan elmúlik az élet lassan, csendesen,
tehetetlen bámulsz magad elé, tudni véled,
hogy nem élhetsz már hétköznapi békében rendesen.

Depressziós álmatlan éjszakáidért magad hibáztatod,
úgy érzed vége. De az ki mentálisan gyenge,
nem bűnös hanem áldozat, ha nem ...

Őzikeléptű leány

Emlékezzetek arra ki itt járt egykoron,
nekem jutott a feladat én leszek ki elmondom,
ki is volt ő eme gyönyörű őzikeléptű leány,
kit útján nem kísért más csak a magány.

Egyedül érkezett ő erre a helyre,
tán azért, hogy múltját feledje.
Láthatóan menekült hosszú útján megfáradt testén, ...

Nyughatatlan

Egy forró augusztusi délután volt, megérintett a természet csendje,
nyugodt kis kertvárosi hétköznapjaink megszokott rendje.
A városból kivezető úton sétálgattam magamban,
kósza gondolataimat próbáltam formába önteni szavakban.

Mikor megpillantottam, az út túloldalán állt talpig ...

Olyankor

Olyankor mikor-e világ fájdalma rám borul,
lefekszem a partra hol egy farönk úszik a vízen,
mellette egy gém halászik némán a csend megszorul,
a vad világ érintetlen békéjére találtam itten.

Az üde illatos avarban pihenve hanyatt fekszem,
mellettem törékeny ibolyákat kecsesen táncoltat a ...

Gyermeksírás

Olyan sok szeretet volt ebben a házban,
oly sok érzelem égett szenvedélyes lázban.

Egy szemvillanás alatt hová tűnnek mégis?
Zokognak a felhők, megnyílik az ég is...

Fejemben lepereg a film, megjelennek képek,
feketék, színesek úgy mint borúsak és szépek.

Átható halk gyermeksírás szinte még hallani,
úgy ...

Bűn és bűnhődés

-Hosszú idő múlott el nélküled,
és én nem voltam itt veled,
hogy szerethesselek, hogy foghassam kezed.
Óh! Vajon, hogyan mondjam el neked?

Míg a lövészárokban hasaltam te tartottál életben,
hogy erőt adtál nekem, velem voltál lélekben.
Segítettél nekem, hogy ember maradjak,
bizonyos elveket soha meg ne ...