Csermely zúgdos a zöldellő halmokon,
Hélios tűrődik fényesen, ragyogón.
Lenn, a virító réten nyáj legel csendben,
Itt-ott egy kos kolompja hallatszik
E délutáni nap vidám derűjében.

Amott a forrásnál Philis korsajával babrál,
Megtölti, közben énekel annak széles kávájánál.
Hallgatom tűnődőn egy ...

Száll az ének szaporán
A liget egyik sétányán.
Egy öregúr padon ül,
A nótázóknak nagyon örül.

Az ének lassan tovaszáll,
Fára röpül egy kismadár.
Az öregúr feláll, elmegy,
Helyére ül az elnémult csend.

Ahogy baktat az öregúr,
A lelkébe valami nagyot szúr!
Hajdani jóléte, semmi ...

Elsimulva bársonyfüvön
nézek sápadt holdvilágot
szemembe a sárga fénye
bevilágít sok emléket

Kezemmel a zöldet érem
ajkammal a száz csók ízét
melyek rámtaláltak csendben
halvány emlékeim hevében

Rád gondolok
rád és rád
hol lehetsz most
kit ölelsz át?

Túlvagyok a ...

Egy álmot ültettél belém, mely csendben növekszik,
titokban szunnyad, napról napra életre törekszik,
egy álmot, mely eddigi életem teljesen megváltoztatta,
mely hiszékeny lelkem hamis ígéretekkel sohasem áltatta.

Egy álmot hagytál hátra, melyben őrizlek téged,
már nincs alkalmam megköszönni azt a sok jót és ...

Kaptunk már elég pofont az élettől,
féltünk eleget, eközben a sors csak rajtunk nevetett.
Mennyi az mikor az ember már eleget szenvedett?
Mikor a szót végre követi a tett.

Mitől félsz? Nem mutatod ki érzésedet,
soha nem teszed fel kínzó kérdésedet.
Van ki meghallgat, ki igazán szeret,
csak az kell, hogy észrevedd.

Mondd! Mi a ...

Csendben fekszem álmatlan,
szomorúan egyedül ágyamban.
Emlékeim gyötörnek még,
lelkem lángol, szinte ég.

Rám tör egy elfeledett álom,
vissza már hiába vágyom.
Mégis küzdök még érte,
bár tőlem nem ezt kérte.

De mond mégis, hogyan tudnám feledni?
És emléked lelkembe temetni.
Hogyan ...