Ne fújd el a gyertyát
bevilágítja a csendet,
nem ülhet a könyörtelen
fájdalom mellemre,
megtanultam várni
türelmesen:
mikor kopogtat
ablakomon
a csodás reggel,
majd
rámosolygok
csendesen.

JOLÁN!
Nem e név a legkülönösebb talán,
de ki e nevet viseli,
egészen jól áll neki.

Jolán, Jolánka, Joli, Jolika, Jolka, Jolcsi,
mindegy, hogy hogyan mondjuk ki,
e néhány betű olyan dallamosan búg,
mint mikor a templom harangja zúg.

A harang zúgása az emberek szívét megremegteti,
tekintetüket a magasba emeli.
Valami ...

Tip-top, topognak a kicsiny lábak,
kip-kop, kopognak a cipősarkak.
Pördül a szoknya, reppen a szalag,
kitárul a tér, tágulnak a falak.

Fiú és lány egymáshoz simulnak,
már csak a zene szól, és a szív együtt dobban.
Lassú és csendes az összeszokás,
de egyre gyorsul a szívverés, a tánc.

Kipirult ...

A világon a legszebb szó,
mit kimondani olyan jó:
Anya, anyu, mama, mami, édesanyám.

Tudni, hogy ott vagy mindig, ha kell,
csak szólnom kell, csak a varázsszó kell:
Anya, anyu, mama, mami, édesanyám.

Tudom: reggel, délben, este, vagy sötét éjszakán,
megoldódik minden gondom, hisz te vigyázol rám:
Anya, anyu, mama, mami, ...

Mozdulatlan dermedt csend ül a táj felett,
a Nap sem tesz lépéseket,
hallgat a fű, fa, bokor,
röptében a madár megkövül,
a szó torokban ragad,
házába bújik a világ.
Óriás, vérdermesztően fekete fehér foltos felhő
fuvallata megremegteti a földi létet, morajlás követi,
mintha kősziklák esnének ...

Tegnap elküldtem, albérlőmet, a Csendet,
mert nem tartotta be a házirendet.
Ma új lakóm van a Zaj.

Ajjaj!


Szeged,2012. február 17.