Egy baráti társasággal ünnepelte
születésnapját Sándor, volt dínomdánom,
a csinos háziasszony, Éva kitette
a szívét - lelkét, a vendégek a finom, párolt
...
Olvasták: 447
Az Ön versének a helye...
Mondj már valamit, gyötör a kétség,
megfojt lassan az ál-közöny,
fekete lett a tegnapi kékség,
lelkem marja a könnyözön.
Szorít egy érzés, - idegek tánca -
egymással miért tesszük ezt?
Szívünket tudjuk, konok dac zárja,
megnyomorít, de nem ereszt.
Háborgó szavak milyen hűtlenek,
lezárva marad az ...
Olvasták: 653
Legelőn a gémes kútnál
csendben delel a gulya,
pásztor mellett fűben hever,
hang nélkül egy furulya.
Útja felén, - mintha állna,
égen izzó tűzkorong,
kevés enyhet adhat most a
szomjas, tikkadt fűzfalomb.
Szegett fejjel egy csomóba
verődött a racka nyáj,
szikes föld kérges ...
Olvasták: 666
Idő,
Szinte hihetetlen, mennyi mindent
lehet hallani, mikor senki sem
beszél, ámde szent meggyőződésem:
e látszólagos, titokzatos csend
olyan szöveg, melyet elég könnyű
félrehallanunk, félreértenünk...
Olvasták: 320
Élet,
Már a rügyek szirmot bontó csodává nőttek
s újra vissza jöttek
az elszállt, vándor, tarka madárkák,
a rovarokat vadásszák.
Élvezik a meleget,
járják a felleget.
Ide száll a fecske messze délre,
épül piciny sár toll fészke,
és mit ott hagyott házat s hazát,
most kecses libbenése emlék mázat ad át.
Elmerengve ...
s újra vissza jöttek
az elszállt, vándor, tarka madárkák,
a rovarokat vadásszák.
Élvezik a meleget,
járják a felleget.
Ide száll a fecske messze délre,
épül piciny sár toll fészke,
és mit ott hagyott házat s hazát,
most kecses libbenése emlék mázat ad át.
Elmerengve ...
Olvasták: 836
Élet,
Kitakarózik felhőiből az álmos hajnal,
még hunyorogva kacsingat a Nappal,
ásít a mozdulatlan , végtelen térség
s hömpölyög a létre , mint éltető szépség.
Haragos álmát felejti a tenger,
nem morajlik, fodroz csendben.
Pajkos kis csillogások kergetik egymást,
ahogy a múló idő tette a tegnappal s az ...
még hunyorogva kacsingat a Nappal,
ásít a mozdulatlan , végtelen térség
s hömpölyög a létre , mint éltető szépség.
Haragos álmát felejti a tenger,
nem morajlik, fodroz csendben.
Pajkos kis csillogások kergetik egymást,
ahogy a múló idő tette a tegnappal s az ...
Olvasták: 1010


