Régen volt, de jól emlékszem,
kitisztítottam cipőmet,
kitettem az ajtó elé,
Mikulás botoljon belé.

Cipőmből a gyermeksírás,
égbe futó örömsugár.
Anya lettem, olyan szépség,
amilyent nem éreztem még.

Picike volt a kislányom,
nekem legszebb ajándékom,
fekete haj, hunyorgó ...

Amikor
simogató-lágyan
hullani kezd a hó,
valami megmozdul bennem,
és felébred a múlt.

Anyám meleg teája átjárja
most is testemet,
öcsémmel a fűtött szobában
suttyomban könyvet olvasva
alszunk el, közben anyánk
vastag pulcsit köt nekünk,
szívmelengető a reggelünk,
terített asztalhoz ülünk...

Robogott velünk ...

Érintetlenül tiszta szívemmel
rácsodálkoztam
az életre,
sírásommal adtam piciny
tudtomra,
novemberi napsugárral
beléptem a világba.
Féltem biz én, de
éreztem:
ahol a meleg tej,
ott van a
szeretet.
Valakit még
nagyon vártam,
megérkezett nadrágban,
felcsillogott mindkét szemem,
boldogságom ...

Sok víz folyt le a Dunán,
emlékeim a habok mosták,
minden évvel szépültek,
szívembe mélyebben vésődtek.
Az életemből ami Neked jutott,
abból legszebbek az utódok.
Ne hidd, hogy nem tudom:
nem egy asszony voltál a sok közül,
kettőnket neveltél: Tibort és engem,
egyedül értünk küzdöttél keményen,
kiálltad a viharokat, ...

Valamikor réges-régen,
fiákeren feszítettek a legények,
zeneszóval, mind vidámabban
kurjongattak, virtuskodtak,
nem kölnivel locsolkodtak,
mély kútból vizet mertek,
a szép lányokat egyenként
tetőtől talpig leöntötték,
versikét is mondogattak,
a végén finom bort iszogattak,
egészséget, kellemes húsvétot
kívántak ...

Panaszkodok és nyafogok,
jó anyám, Rád mégis mind
ritkábban gondolok.
Itt hagytál két pici gyerekkel,
meg a drága jó testvérrel,
aki tőlünk messzire ment.
Magam maradtam,
Te voltál a mindenem,
támaszom, őrzőm, a jobb kezem.
Miért vett Isten oly hamar tőlem el?
Nem tudom, fájdalmam
vagy
dühöm volt nagyobb?
Mindenki, akit ...