Két gyermeket hordtam a szívem alatt,
egyik nyugodt, komoly maradt,
a másik négykézláb úgy futott,
a szélvész sem érte utol,
de mindkettő szerette,
ha ölembe ültettem,
pici lelküknek tetszett,
ha velem aludtak el,
karomban ringatva énekeltem:
csicsija, bubúja,
itt vagyok, aludjunk,
anyatejem cuppogva ...

A ravatal mellett,
drága jó anyánk,
nem sirathattalak,
pedig összefonta életünk
a másság.

Ha most visszagondolok,
testvéremmel kerestük
az igazságot,
kacagtunk közösen a semmin,
mert ifjúságunk vitte a lelkünk.
Ő diák, én tanár, de
odahaza a testvérpár...

Te nem őrizhetted távolból álmom
anyánk betegágya ...

Unokámmal autózom a főváros
egyik csendes utcájában, a lámpa sárga
vagy tán piros, nem is látom, ám átsurranok,
és zavartan bevallom kis Bencémnek: az a fránya

lámpa, mostan valójában szabálytalan
voltam... - Nincs semmi baj papa - nyugtat meg halkan
az unokám, - láttam, mikor hátrafordultam,
a mögöttünk jövő rendőr kocsi is ...

Barátom, Sándor, amikor vőlegény

volt, menyasszonyával bejelentkezett

a parókiára, hogy megbeszéljék

az esküvő időpontját. - Szeretett



...

Feleségem mesterien vezet, élvezi
a sebességet. A kis bordó - piros Nissan
a férfi szemeket nemcsak vonzza, hanem ingerli
is. Történt, egy kanyarodás után ...

Két karod közt láttam
először napvilágot!
Mikor fölnyitottam mind
kisded szempillámat!
Mosolyra nyilt ajkam
bár szólni nem tudok!
Hálából most Anyám
terád gondolok!

Mig növekedtem
te vigyáztál reám!
...