Attól tartok, hogy a halál csókolatlanul ér el,
Mire lassacskán banyává, vénlánnyá öregszem,
Nem elégszem én meg a Múzsa vállérintésével,
Nekem bálványozó, szorítva ölelő férfi kell!

De addig az általam felállított akadállyal
Szükséges megküzdenem, ha erkölcsös fiatal
Szándékozom maradni. Számomra a „másik oldal”
Még ...

Lágy hárfa hangja
Szól a lemezlejátszón.
Önzetlen szakad

A hó, időtlen’
Osztja ég-hozományát,
Mint mennyei szent.

Fehér-szín csoda
Kéredzkedik be hozzám,
Ha ajtóm nyitva.

„Selyem-hóblúzom
Látod, milyen szép tiszta?
Tüstént rád húzom.”

Hűs takaróját
Gondosan beborítja
Az ...

Van nekem egy kutyám,úgy hívják,
hogy Koppány.
Ha meglát egy kezet, letámadja mindjárt!
De ha bejövök a kapun, akkor hogyha meglát,
Úgy összeugrál, kimoshatunk minden egyes ruhát.

Van neki egy anyja, Argusz,
Békés természetű, okos.
Pacsit ad, de azt tengernyit,
Sakkozni is meg tudna tanulni.

Nagy-nagy família az övé, ...

Nyújtom Feléd két kezem,
s rémülten tekintek Rád.
Nem érlek el,s nem hallom,
mily szót szól a szád.

Süket lettem tán?
Vagy a világ zaja ily hangos?
Zavart vagyok, s nem tudom,
hányadán állok magammal most.

Kicsi az ablak,
Szűkölködik benne a világ.
A fák kihalnak,
Nem nő már virág.

Puszta a táj,
Maradványai a világnak.
Törött a homály.
Szürke köd szállja már.

Kicsi az ablak,
Szorong benne a világ.
Fekete fák oszlopolnak
Hamvaikon apró, kék virág.

Igaz csak halovány másod,
Rajta színtelen, kőszürke az arcod.
Csak a múlt testesülése e jelenben,
Csak egy jelkép e sok diák szívében.

Csecsemőként te is sírtál,
Ha elestél bizony rítál.
Kislányként tán énekelgettél,
Esetleg vidáman nevetgéltél...

Amint állok itt szemben veled,
Feltekintek rád nemes fejedelem.
Szemeim ...