A minap sütött a
Nap,
huncut mosolyával
ha hagyom, becsap,
ám beöltöztem melegen,
megindultam a hótengeren.
Két oldalt olyan magas a hófal,
mintha Mózes a pálcával
kettészelte volna,
a különbség csak annyi,
itt hiába süt a Nap,
a télnek foga van,
csizmám talpán
a rece kopott,
ezért
Nap,
huncut mosolyával
ha hagyom, becsap,
ám beöltöztem melegen,
megindultam a hótengeren.
Két oldalt olyan magas a hófal,
mintha Mózes a pálcával
kettészelte volna,
a különbség csak annyi,
itt hiába süt a Nap,
a télnek foga van,
csizmám talpán
a rece kopott,
ezért
Olvasták: 406
Az Ön versének a helye...
Ha szállni tudnék,
akkor sem repülnék,
félek a mélységtől,
félek a magastól.
Az óriáskeréken
kis híján eltörtem
testvérem kezét,
szempilláim feszítővassal sem
szedhetted volna szét,
de,
ha lélekben emelkedek
a magasba,
alattam látom a falumat,
olyan amilyen,
de
nekem ...
akkor sem repülnék,
félek a mélységtől,
félek a magastól.
Az óriáskeréken
kis híján eltörtem
testvérem kezét,
szempilláim feszítővassal sem
szedhetted volna szét,
de,
ha lélekben emelkedek
a magasba,
alattam látom a falumat,
olyan amilyen,
de
nekem ...
Olvasták: 422
Élet,
Mikor elaludtam furcsa álmom volt.
A testem pihent, míg lelkem könnyedén vándorolt.
Átölelt egy csillagot, hogy le ne hulljon.
S fényében az egész világ ragyogjon.
A nap még aludt, míg repültem.
Egy arra járó szellő vállára felültem.
Repültem a széllel s barátja a Hold.
Fél arcát mutatva halkan dalolt.
A testem pihent, míg lelkem könnyedén vándorolt.
Átölelt egy csillagot, hogy le ne hulljon.
S fényében az egész világ ragyogjon.
A nap még aludt, míg repültem.
Egy arra járó szellő vállára felültem.
Repültem a széllel s barátja a Hold.
Fél arcát mutatva halkan dalolt.
Olvasták: 559
Ferencz Jóska bakájának kenyere,
könnyeinek sós ízével van tele.
Súlyos borjúm cipelem a vállamon,
még nehezebb szívemben a bánatom.
Sáros fala van a lövészároknak,
itt a varjak hangosabban kárognak.
Várhatsz engem szép szeretőm könnyezve,
nem hajtom már bús fejem az öledbe.
Bajonettem az övemen viselem,
kezemben a dióverőm ...
könnyeinek sós ízével van tele.
Súlyos borjúm cipelem a vállamon,
még nehezebb szívemben a bánatom.
Sáros fala van a lövészároknak,
itt a varjak hangosabban kárognak.
Várhatsz engem szép szeretőm könnyezve,
nem hajtom már bús fejem az öledbe.
Bajonettem az övemen viselem,
kezemben a dióverőm ...
Olvasták: 583
Haza,
Lenéztünk a hajógépházba,
ahol a dugattyúk között
a fűtők futkostak pucéran
s vörösen, mint az ördögök;
a forró lég mintha valóban
pokolból zúdult volna ki –
Micsoda munka! ... „Megszokták már”,
szólt könnyedén mellettem valaki.
Nyugszéken ültem a hajón már,
csukott könyvemmel térdemen;
kétfelől kéklő hegyek ...
ahol a dugattyúk között
a fűtők futkostak pucéran
s vörösen, mint az ördögök;
a forró lég mintha valóban
pokolból zúdult volna ki –
Micsoda munka! ... „Megszokták már”,
szólt könnyedén mellettem valaki.
Nyugszéken ültem a hajón már,
csukott könyvemmel térdemen;
kétfelől kéklő hegyek ...
Olvasták: 4980
Lovam szemében álmot látok.
S az álomban önmagam.
Sötéten tátongó ösvényen járok,
Lidérc árnyak közt magányosan.
Lábam előtt bánatkígyó tekeredik,
Az utat előttem könnyeim öntözik.
Lassan lépek, óvatosan, s hirtelen
Alattam a föld megroggyan.
Dörögnek, dübörögnek évszázados kövek,
Villám ...
S az álomban önmagam.
Sötéten tátongó ösvényen járok,
Lidérc árnyak közt magányosan.
Lábam előtt bánatkígyó tekeredik,
Az utat előttem könnyeim öntözik.
Lassan lépek, óvatosan, s hirtelen
Alattam a föld megroggyan.
Dörögnek, dübörögnek évszázados kövek,
Villám ...
Olvasták: 1064
Bejelentkezés
Toplista
Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
