Szó, mint langy-tavaszi szellő,
Vágy-sóhaj, gyönyörben merengő,
Ősforrás, tátongó mélyből fakadó,
Égi magasságban szárnyakon haladó.

Kiket Ámor nyila sebzett szíven,
Ős-Erószt követik már híven.
Hogy Afrodité szép szem-párja,
Bennük tekintsen egymásra.

Mert feloldva minden ...

Köszöntő!

Végre újra tavaszodik,
még, ha ez most nem is látszik.
A Mecseken a hóvirág
már újra kinyílik.

Az ibolya,
és a tulipán, a párja,
e három,
a tavasz legelső virága.

S, mert olyan finom,
nemes, és ...

Már rőt avar zizeg talpunk alatt,
és elborítá erdőnk útjait.
Van közötte sárgásbarna, s zöldes,
de összességben rozsdabarna mind.

Míg lágyan hull a fáknak levele,
mintha egy-egy könnycsepp lenne az.
Egy siratódalt dúdolgat a szél,
téli álmot hoz majd, s új tavaszt.

Ne sírjatok ti ligetnek ...

Még benn ülünk. A kandalló varázsa
melengeti a fázós bánatot,
Bovárynét olvassuk egyre-másra,
künn zajlanak a víg vadászatok.

Valahol Pesten, messze, operába'
Puccini zeng ma, s éber vonatok
robognak át a gyémánt éjszakába.
Én itt vagyok, és én itt maradok.

Emlékek szőnyegén rajzolgatok,
s mint levendula, meghitt, régi ...

Még nem láttalak,
pedig lehetsz a fény
az áramló erő,
apró tavasz-pillanatban
egy ki nem gondolt legelő.

Még nem láttalak,
sok színes képből
próbállak formálni téged,
s lásd, hazuggá tenne az idő,
vágy-vitázó képességem.

Még nem láttalak,
hát szavakba pillázom
érzéki ...