Megmarkolt fájdalom
ül az arcban,
fáradt szemek
várnak,
csak várnak,
mint üvegházi
virágok,
lecsavart lámpák
tövében,
-ők is
csak várnak.

Napot álmodnak,
a télbe tavaszt
hazudnak,
mezőt látnak
maguknak.

Várnak…
-valamit tudnak-
fáradt ...

A metszőolló csattan,
a sok kis ág roppan.
A kert sarkában
nagy-nagy szorgalomban

kertész dolgozik nyugalomban.
Munkáját végzi gondolkodva.
A termést látja már gondolatban,
minden, még alvóm nyugvó fában.

A Nap kisüt az égen.
A felhők elmentek régen.
Bizakodik a Nap ott fenn
abban, hogy minden újra éled.

Van ...

A tó vize gyöngéden reszket,
ahogy a tavaszi nap fénye
elbotlik a lágy fodrokon,
látom a tavon a tavalyi hínárt,
s egyben a múltat és jelent
tisztán fényleni arcodon...
Míg átvonulnak a vadkacsák
a fűzfák lehajló ágai alatt a tó felé
nyugodt-kényelmesen,
a fényben csillámló víz, meg
egész ...

Kint a kertben tavaszi fényben
kis ibolya virágzik szerényen.
Virágját a napnak fordítja,
a szépségét nekünk adja.

A kert zöldjében húzódik meg észrevétlen.
Üde színfolt a kert szélvédett részében.
Létével szívünket örömmel elhalmozza
és a szépségével a lelkünket jutalmazza.

Esőcseppek az ablakon
lassacskán lefolynak
és a nedves ablakpárkányon
egy pillanatra megcsillannak.

A kertünk ázottan is szép.
Az égbe nyúló kopasz ágak
jelzik az eljövő Tavasz reményét.
Lelkünknek sok szépséget adnak,

hogy higgyünk a várt

Olvasták: 594

Béke,