A hídról lefelé nézek, a vizet el nem érem
követ dobok belé, s az hosszú pillanat múlva csobban csak
Az iskolára gondolok, tanáraim pillantására mellyel szigorúan mérnek végig s gyaláznak a porba.
A jegyeim rosszak -mondják- mindjárt megbukok! Én a hídról a víz felé egy kicsit kijjebb hajolok.
Családom már nem ért, többet várnak el, s én érzem kevés ...

Hideg szél táncol a télvégi, olvadozó talajon.
A Nap fénye még gyengén világít a tájon.
A tavasz még nincs közel, de már távol sincsen.
Bágyadt télvégi fény ül mindenütt köröskörben.

Álmosítóan száll le az éjszaka
az őszi esőtől ázott, még nedves tájra.
A fákon már csak egy-két elsárgult levél,
a tájon a fákat csípi a szél.
Egy-két madár ül csak az ágakon.
A tél követi az őszt lopva, lopakodva,
decemberi jeges hideget ígérő szele
a lassacskán lehűlő őszi éjbe fúj bele.

Az ég hideg. A kék hideg.
A hegynek fagyos lángja van.
Suhognak szélvitt levelek:
rajtuk a fény téli arany.

Télarany. Sehol sem vagyok.
Űzött az itt. Űzött az ott.
Völgyi lét hajlong, haldokol.
Bezártak ajtók, ablakok.

Minden jellé lett, - jeltelen
tán ettől is lett ...

Látni vélni lelked színét
Mint érezni a napfény ízét
Lágy szellő ha megsimít Mosolyogj ha felderít

Mosolyod majd elhervad
Ha az idő hallgattat
Esőfelhő közeleg
Ez mossa el köteled

Kötél nélkül táncolhatsz
Táncos lábbal szaladhatsz
Ha a futásod véget ért
Pihenj meg ...

Hó hullik a hideg tájra.
Fehér a fák minden ága.
Mókus ugrál ágról ágra.
Béke száll az egész tájra.

Messziről jött a szép üzenet,
a karácsony elérkezett!
Szeretet fűt minden lelket
és éltet sok-sok emb ert.

Mindenkinek szíve ragyog.
A karácsony most összefog
sok embert, ki boldog most.
Béke ...