Rég pihensz, lantom, szerelem dalától,
S húrodon váltig remeg a csaló kéj;
Zengj; de bú többé le ne nyomja hangod
Tiszta folyását.

Csendesen, mint fut habon a tünő szél,
Zengj te is lassú-szomorogva, s vesszen
Hangzatod, mint vész öröm és szerelm e
Puszta kebelből.

A leány szép volt deli termet ...

Szeretnék valahol máshol ébredni. Egészen messze.
Halványkék égbolt alatt, mélyvörös szerelembe.
Amit érzek, nehezen elmondható.
Tudom, hogy szeret engem a Mindenható.
Hűs felhők közé álmodom magam,
lehullik onnan önvádló szavam,
megyek, ameddig csak menni tudok,
talán valahova el is jutok, szélcibálta létem egy darabkáját,
itthagyom, ...

Üres álmot álmodom, mikor az éj egyedül öleli testem.
Üres életet talál reggel a Nap, mikor felragyog csendben.
Elveszett a múlt, mikor egy Angyal szeméből könny hullt.
Elmúlt a boldogság, ahogy a szerelem magányba bocsát.

Érzések örvényében, mégis az üresség ragad magával.
Ó mond, miért fáj ennyire a felejtés egyszerű vágya?
Lelkem ...

Egy hideg, őszi éjszakán,
Történt valami, mi délibáb volt csupán.
Kértelek valamire, mit nagy nehezen megtettél,
De így legalább tudom, hogy igazán még nem feledtél.
Nem az eszedre, agyadra hallgattál,
Most már fájó, de akkor jó döntést hoztál.
Azt mondtam hiányzol, s Te feleltél: „Ha ...

Gyönyörű, de hideg a téli este, lehullott a felhők legelső hópelyhe, aztán kavargón, szikrázva lassan a többi, mintha hófehér takarót akarna szőni. Hullott a hó gazdagra, szegényre, hullott a házak pis logó szemére, lett a világ smaragd és gyémánt, hozták a gyerekek a korcsolyát s a szánt, a tél öröme szíveket melenget, s ...

Hideg szél fújdogál kint a kertben.
E verset a konyha melegében
paradicsomtövek közelében,
paprikatövekkel egy légtérben
írom sorait róva rendületlen.
Az a csodás ebben a környezetben,
hogy, bár családi házban vagyok benn,
de a nyár itt maradt a közelemben!