Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Vizkeleti László versei

Vizkeleti László (12)
1970 -
Buddhista tanító vagyok, szeretem a verseket, azt hiszem segítenek lépésről lépésre mélyebb megértéshez jutni önmagunkról, így hát írogatok.
« Első oldal
1
A sivatag hajnalban nem ébred,
kibújik a bőréből.

A homok még hideg, elfeledett imákban
ébredezik, és a csillagok olyan idegenek,
mint a kimerült cigarettavégek,
ahogy parázslanak a fekete ég hamutartójában.

A keleti peremen vékony, vérnarancs seb ...
Olvasták: 7
Részletek
Az Ön versének a helye...
Mert minden óra csak kérdés,
s a válasz már régen halott.
Ahogy Isten, az ébredés
némán a szívemben dobog.

Mint Anyám hangja a fejemben,
egy párnán túl
motyog a falra írt emlékezetben.

Ott a falon az életem,
egy repedésből ...
Olvasták: 21
Részletek
A világ átrendezi a szobát, hol
a székek helyet cserélnek,
a színes falak hátrébb lépnek,
és mire kimondanánk, otthon
már idegen a kilincs hűvöse.

Az utcán a fény siet kapkodva,
mintha szégyellené a délutánt,
ahol a hírek ...
Olvasták: 26
Részletek
A hó esik, mintha fehér leplet terítenének
a világra, a tetők óvatosan meghajolnak,
az utak csendben felejtenek, lassan eltűnnek.

A lámpa körül kicsi, sűrű kör, hópihék vad tánca,
mint örült dervisek, akik sem itt, sem ott
apró, tévedhetetlen jelek, ...
Olvasták: 51
Részletek
A konyhában egy lámpa ég.
A csönd megterít.
A tányérok fehérje:
valami tiszta, valami hideg.

Kint a zajos világ, rohan
a föld, várakozik
a gond, a felejtés
nem díszít, nem ad.

A fenyő is tétován áll.
Nem ünnepel, olyan
mint a ...
Olvasták: 65
Részletek
Összeért kezünk, mint
a csönddel táncoló szél,
ki vágy-szirmokat hint.

Lettünk egymásra ébredő,
végesbe hajló álom-idő,
végtelen lélekbe rejtőzködő.

Lettünk eggyé, mi tovább már nem szakad,
törhetetlen ...
Olvasták: 54
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére