Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Nemes Máté versei

Nemes Máté (7)
1994 -
Fiatal költő
« Első oldal
1
Sebzem magam,
fényed bomlaszt.
Létem olvad,
bántlak téged.

Szabadulok.

Percről-percre.
Elvonulok.

Hagyom magam,
sodrás gyorsul.
Vadul rombol,
temet téged.

Elcsitulok.

Napról-napra.
Alászállok.

Beszivárgom,
tudom utam.
Mi ránk ...
Olvasták: 9
Részletek
Az Ön versének a helye...
Félédes feledés,
az asztal végén.
Érzem ajkad ízét
a pohár szélén.

Borban vagy
a cukor, az aroma
Egy hátrasöpört tincs,
félek többé nincs.

Emléked
fel-fel bukkan,
mielőtt eláztunk,
s megálltunk a ...
Olvasták: 9
Részletek
Mi voltam én?

Hegylánc mélyi érc,
mit átmosott
fortyogó élc,
és elátkozott.

Felhígultam.

Áttetsző kvarc,
tiszta, s rideg
megannyi karc,
magjában hideg.

Kristály lettem.

Sokkolt ...
Olvasták: 14
Részletek
Téged nézlek, kedvesem,
álmod közben csendesen.
Téged látlak éberen,
lépkedni az ébenen.

Tumor vagy a szívemen,
burjánzó és idegen.
Tövis vagy a lelkemben,
én mégis szeretlek.

Életünk egy szédítő,
piruettre ...
Olvasták: 55
Részletek
Újjászületnék.

Mi lennék én?

Terített asztal éke,
formás, talpas tégely,
olcsó fogyóeszköz?

Kit eltörhetnek, de
meg nem.

Része egy képnek,
a nagy egésznek,
színes mozaik?

Kit csodálnak, de
nem ...
Olvasták: 16
Részletek
Szán a tavon,
tova száguld.
Ki ott bámul,
gőzvonaton.

Tegnap gyermek,
ma már felnőtt.

Férfi görnyed egy lék fölé,
botja hajlik a holdfényben.
Párát lehel maga köré,
fényt őriz a szívében.

Felsíkítva tör fel a ...
Olvasták: 22
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére