Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Saját versei

Saját (103)
« Első oldal
1
...
of
18
Mint kiszáradt, száraz föld,
mely epekedve az esőt várja,
úgy szomjúhozik lelkem az írásra.
Fejemben keringőt jár gondolatok hada,
örömtől, bánattól megrészegülve
készteti kezemet a toll felvételére.
Szívem igaz húrján megpendülve,
lelkem szárnyán repülve lesz kerek -
egész, fejemben minden egyes gondolat.
Magasba repítő pillekönnyű ...
Részletek
Az Ön versének a helye...
Mi történt, akkor még nem értettem!
Miért most, és miért pont velem,
miért vagyok csüggedt és erőtlen,
aki egykor voltam, hová tűnt hirtelen?

Testem magatehetetlen zajában
feküdtem némán a szürke félhomályban,
kerestem valamit a fehér szobában,
egy halvány kis reményt a súlyos csatában!

Láttam mindent, éreztem a zajló ...
Részletek
Megtörtént a pillanat, mely mindig, s mindent változtat.
Nem kéri az igazát, a végtelen tudatát.
Megfogant egy pillanat, mi eljöttekor esélyt ad.
Ne tudd vélni mivoltát, vagy határtalan határát.
Történik e pillanat, mi rajtad, s rajtam nyomot hagy.
Nincs őbenne ártalom, se szánalom, se irgalom.
Minden, mi volt eltűnhet, s mi nem volt még, majd eztán ...
Részletek
Kitárja két kezét, mint susogó angyalszárnyak erezetes, finom szárnyait s végzet-pillanatokban végleg magunkhoz ragadnák s ölelnék azt aki már elment! Évgyűrűk gyöngéd metszése, pecsétnyoma még motoz, az ujjbegyek bordázott erezetein – létezik vérerek tobzódása, megvalósult lángolásban csupán szavaink vádolhatók hazugsággal ajkaink forró tettei ...
Részletek
A tejfeles köd lassan ráborul a gőzben fürdőző völgyre,

s hegyek aggastyán-veteránjait átkarolja a hajnali pára.

Összezsúfolt házakat látni a táguló horizontról,

s sűrűsödő gondokat.

Az ember most még egyre borotvaeszét élezgeti,

hogy jól fogjon következő esztendőkre,

s egyre idegesebben, gorombábban,

stresszesebben ...
Részletek
Isteni ajándék
(Flórának születésnapra)

Valahol az erdők mögött,
hegy tetején, fenyők között,
üldögél a tél magában,
gyapjúsállal a nyakában,
gondolkodik, mit csináljon,
itt maradjon, vagy leszálljon
a völgybe, hol jámbor népek
most már nyugovóra tértek?
Egyet gondol, kettőt fordul,
szép csendesen, de nem orvul,
szórni kezdi ...
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére