Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Dombi László versei

Dombi László (75)
250 
118 

Köszöntelek Drága,
Életem Virága.
Te vagy a mindenem,
Dobbanás szívemben.

Vágyom, Rád gondolok.
Ragyogva süt a Nap,
Átölel sugara,
Ágyszellő simogat.

Madár dalol a fán,
Szélúr penget hárfát.
Levelek zizegnek,
Ők adnak ütemet.

Tavasz, zsongás, dal zeng,
Beleremeg testem.
Merre jársz ...
Olvasták: 517
Részletek
Az Ön versének a helye...
112 

Táncolj hát énvelem szívem kincse, testem ékszere.
Forduljunk-perdüljünk, együtt repüljünk a fellegbe.
Simogatom finom lelkedet, karcsú drága tested,
Érzelmed kincsvadásza vagyok, egyetlen szerelmed.

Finom a lelked, csókolgatom karcsú, drága tested.
Táncolj hát énvelem szívem kincse, testem ékszere.
Forduljunk-perdüljünk, repülünk ...
Olvasták: 520
Részletek
119 

Karjaival átölel, lelkem simogatja,
Szívemet melengeti, szerelemre gyújtja.
Orcája szép, igéznek szemeinek kékje,
Tekintete fúr bele vágyamnak mélyébe.

Pisze orrocskája, meggypirosak ajkai,
Mindet szeretni kéjjel mannaként majszolni.
Aranyszőkehaj omlik gömbölyded vállára,
Onnan alá a dús, formás keblek halmára.

Ő megölel, ...
Olvasták: 531
Részletek
125 

Szunnyadni tér a Hold, serényen kél a Nap,
Rigófütty kacag, dallal tűnt el a hajnal.
Áhítatos csendben, ébred a kikelet,
Zöldbe öltözik a nesztelen természet.

Rügyek fakadjanak, virágok nyíljanak,
Öröm az arcodon, mosoly az ajkadon.
Felhőtlen legyen boldog, szép, vidám napod!
Karollak, forró szeretettel csókollak.
Olvasták: 520
Részletek
117 

Nini, turbékol szerte már a vad szürke-gerle,
Rigófütty szól az álmából ébredező kertbe.
Szeretni vágynak az emberek, a szívek lelkek,
Bimbózgatni fog az új, lelkes izzó szerelem.

Zöldell a táj, a virágok sandán nyiladoznak,
Nyújtóznak a fák, a kék Ég felé kacsintanak.
Rügyeik fakadnak, hamarosan kipattannak,
Kecsesen ...
Olvasták: 432
Részletek
115 

Szerelmed csapong, mint madárdal a zord, mostoha viharban,
Mikor szívemet elcsábítottad, nem gondoltad komolyan.
Kérted, - ígértem, megtartottam, - hogy én, nem hagylak soha el.
És te, a sarokba vetsz, mint gyermek a megunt játékszert.

Ha majd kedved tartja, újra előveszel s játszol velem.
Légy hozzám kegyes, hogy szívednek sokáig kedves ...
Olvasták: 654
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére