Elmegyünk, a tanításnak vége,
vakációnk, több nem lesz nekünk,
elhagyjuk az iskolánk kapuját,
mert fut tovább a mi életünk.

Tovarobog, mint vonat az éjben,
mi csak sejtjük, milyen kinn a táj,
poggyászunk a megszerzett ismeret,
e tudással fogunk élni már.

Mi búcsúzunk, s osztályunk küszöbét
nem lépjük át mint diák soha,
és nem ...

A mi házunk teteje
csillagporral van tele.
Szél tatarozza,
nap aranyozza,
nyári eső mind lemossa.

A szomszédos kertvégen
két rózsaszál nyílt nékem.
Az egyik Sári,
a másik Klári,
jaj, nem tudok választani!

Olyan nagy a bánatom,
kimondani nem tudom,
Az egyik angyal,
a másik kancsal,
mind a kettő megvigasztal.

A mi házunk ...

Egy régi dal, mit fülünkbe
dúdol az őszi szél.
omló falon, fázós erdőn,
bús könnyek közt mesél.

Az elmúlásnak hangjai,
oly messze szállanak.
Lelkeink remegnek bele,
mint omló várfalak.

Ó boldog nyár, mely elenyész
avarba bukva el.
A fákra vár bús szenvedés,
mit jeges szél lehel.

Esőnek, dérnek könnyei,
sötét köd ...

Fehér virágok,
fekete fátyol...,
egyetlen képem
arról a lányról...

Fekete kesztyű
fehér kacsókon,
azon a fotón
ott ég a csókom...

Tengerre szállt ő,
a napok telnek,
nagy hajó hozza,
őt..., s a szerelmet...

Futnak a habok,
földre lép újra,
tíz kecses ujját
hajamba túrja...

Könnyes szemével
szemembe néz ...

Nem kellemes ez az éj,
a kiscicád nagyon fél!
A jégeső elkapott,
haza menni nem tudok!

Az ajtó pár lépés csak,
itt vagyok a fa alatt.
Nem juthatok mégsem át,
a jégeső fejbe vág!

A bundácskám elázna,
a kiscicád megfázna.
Már hiányolsz remélem
gazdám, szaladj ki értem!

A villámok cikáznak,
fent az égen cicáznak.
Már ...

Neked mondom el,
hogy néha félek én,
nem felel a csend,
hiába kérdeném.

Minden téged vár,
hisz senki nem lehet
a te helyeden,
míg itt leszek veled.

Megsúgom neked,
hogy néha sírok is,
olyan vagy nekem,
mint fáknak április.

Friss szellő, ha fúj,
a hangod hallom én,
megdobban szívem,
s reményem újra él!

Egy az ...