Megismertem valakit,
szeretem a mosolyát.
Szeretőt alakít,
hazudja önmagát
Szeretem az illatát,
szép barna szemét.
a sok éjszakát,
és a puha kezét.
Ő nem szeret.
Túl tiszta vagyok!
- mondja ezt.
De ha eldob meghalok.


Csongrád,1993.

Egy gyertyalángja, mely világít
kis szobámban,
falra dobja az éjszaka árnyait.

Fehér, csonka gyertya
olyan árva.
Szinte sikít az éjszakába.

A huzat kicsit megrázza,
mintha fázna...

Igen, mintha fázna
a félhomályban
egyedül.


Szeged, 2012. január 27.

A temetőben elmélázva sétáltam.
Amikor majdnem neki mentem, akkor láttam,
Szép volt az arca, és jó az alakja.
Köszöntem, s neki szóra nyílt az ajka.
Nem hallottam mit mondott,
mert a szél elvitte a hangot.
Biztosan valahonnét ismerhettem,
emlékeimben lázasan kutatni kezdtem.
Mikor látta, hogy mennyit tétovázok
és zavartan rámosolyogva ...

Ha fáj az igazság,
ne akard csak tudni.
Jobb, ha bután élsz
és tudsz még remélni.

Keresd a gyengét,
mert az fog szeretni.
Az erős csak egyet akar
Téged majd legyőzni.

Mondjál nemet
és ne akarj mindig kapni.
Mert egyszer majd
bőven fogsz mulatni.

Tudjál szeretni
és szerelmesnek lenni.
Hogy szeressen ...